Uralonet

čeŋke FU 'gőz, pára v. meleg (mn fn)' de 'Dampf, Dunst' od. 'warm, Wärme' en 'steam, mist (or) warm (adj n)'

UEW № 106 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: Witterung, Wärme

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Finnisch		henki 'Atem; Zugwind; Leben; Person, Kopf; Geist'	Gen. hengen

Estnisch		hing 'Atem, Hauch, Luft (bewegte), Duft, Gerucht; Leben, Seele; Person'	Gen. hinge

Saami	Wfs	hĭ̮e̮kkɛ̮ 'Geist, Seele, Leben'		< Finnisch
	N	hœgˈgâ 'life; body womb'		< Finnisch
	Ko	jīn̆k 'Seele, Menschengeist'		< Finnisch
	Not	jekk 'Seele, Menschengeist'		< Finnisch
	A	jiñk 'Seele, Menschengeist'		< Finnisch
	Kld	jīn̆k 'Seele, Menschengeist'		< Finnisch
	T	jīn̆k 'Seele, Menschengeist'		< Finnisch

Wotjakisch/Udmurtisch	S	ǯog 'sehr warm, drückend heiß, schwül'			FUF:11: 246
	M	ǯog 'sehr warm, drückend heiß, schwül'			FUF:11: 246
	Uf	žog 'sehr warm, drückend heiß, schwül'			FUF:11: 246

Chanti/Ostjakisch	Trj	čĕŋk 'Wärme, Hitze'			OL:180
	Ko	čĕŋk 'heiß, Hitze'			PD:2755
	O	sȧ̆ŋk 'Wärme, Hitze'			OL:180

Mansi/Wogulisch	TJ	säk 'Schwüle'			WV:24
	KU	saχ 'Schwüle'			WV:24
	P	sak 'Schwüle'			WV:24
	So	sāŋk 'Schwüle'			WV:24

? Ungarisch		jó-ság 'Güte'
		-ság, -ség 'Suffix zur Bildung von Abstrakta u. Sammelnamen'
		erdő-ség 'Waldung'
		or-szág 'Land, Reich, Staat'
		jó-szág 'das Gut, Vermögen; Vieh'

Erklärung

A magyar ség, ság, szág alapján feltett ősmagyar s ~ sz váltakozás miatt, továbbá jelentéstani okokból valószínűtlennek tűnik, hogy a magyar képző a *ćeŋɜ (ćiŋɜ) 'idő (mint folyamat)' ugor alakból származik (lásd ott).

Az osztják č ~ vogul s mássalhangzó-megfelelés a szavak nyomatékosító jelentésével függ össze.

A magyar ség ~ ság jelentéséhez vö. zürjén ru 'gőz, köd' ~ as-ru 'önfejűség' (as 'saját, maga'), je̮j-ru 'őrület, tévedés' (je̮j 'buta, ostoba').

A finn henki szót többen (FUV; SKES ?-lel; Collinder: CompGr. 182; Lytkin: VokPerm. 197) a votják či̮ŋ és zürjén či̮n 'füst' szavakkal egyeztették. Ez azonban hangtani okokból nem fogadható el. A permi szavakhoz és megfelelőikhez lásd *čiŋɜ 'köd; füst' FU.

Literatur

Gombocz: Berzeviczy-Eml 40.00
Steinitz: DEWO 287 = Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Berlin 1966– (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin).
Paasonen: FUF 12: 301 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Joki: FUFA 32: 50 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
E.Itkonen: LpChr 126.00 = Itkonen, Erkki, Lappische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und Wörterverzeichnis. Helsinki 1960 (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VII).
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
Mikola: NyK 64: 307 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
s-Laute 131.00
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.