Uralonet

warɜ U 'varjú' de 'Krähe' en 'crow '

UEW № 1120 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: Állatfajok, Mozgásba hoz. Taszít

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


finn		varis 'Krähe'	Gen. variksen
		vares 'Krähe'	Gen. vareksen

olonyeci		varoi 'Krähe'		Suomi

észt		vares 'Krähe'	Gen. varese, varekse

számi/lapp	L	vuoratjis 'Krähe'
	N	vuorâǯâs ~ vuorrâǯâs -ss-~-s- 'Krähe'
	N	vuorčes -r'ča- 'Krähe'
	Not	vuorehč 'Krähe'		1855
	Kld	vūrѳčč 'Krähe'		1855
	T	vi̊̄rčče 'Krähe'		1855
	K	vi̊̄rčče 'Krähe'

mordvin	E	varaka 'Krähe'
	E	varśej 'Krähe'
	E	vaŕćeŋ 'Krähe'		Beitr: 52
	E	vaŕćej 'Krähe'		Beitr: 52
	E	varkśij 'Krähe'		Beitr: 52
	E	varksij 'Krähe'		Beitr: 52
	M	varśi 'Krähe'
	M	varći 'Krähe'		Beitr: 52

hanti/osztják	V	urŋi̮ 'Krähe'		OL: 62
	DN	wărŋȧj 'Krähe'		OL: 62
	O	wărŋa 'Krähe'		OL: 62

manysi/vogul	LM	urin-jēkwä 'Krähe'		VNGy: 1:187
	So	ūrin-ēk˳ 'Krähe'	jēkwä 'Frau'	MSFOu: 101:426 (Kannisto-Liimola)
	So	ūrin-ēk˳a 'Krähe'	ēk˳a 'Frau'	MSFOu: 101:426 (Kannisto-Liimola)

magyar		varjú 'Krähe'	Akk. varjat
	ÚESz.	varjú

nyenyec	O	warŋäe 'Krähe'		48

szölkup	Ta	kuerè 'Krähe'
	Tur	kē̮ra 'Krähe'		MSFOu: 122:321 (Lehtisalo)
	Ty	kerä 'Krähe'		MSFOu: 49:130 (Donner)
	Ke	kuere 'Krähe'		MSFOu: 122:321 (Lehtisalo)

kamassz		bari̮ 'Krähe'

kojbál		bare 'Rabe; (Zoogr. 1:381) Corvus corone'		Beitr: 290

mator		берĕ 'Krähe'		Janhunen, SW: 170

Magyarázat

Vö. ? altaji: mongol keriye 'varjú'.

A finn s (kse), olonyeci i, lapp (â)ǯâs, mordvin ka, śej, śi stb., osztják ŋi̮, ŋȧj, vogul n, magyar jú (< *ŋȣ) és nyenyec ŋäe képzők.

Hangutánzó/hangfestő.

Bibliográfia

Gyarm: Aff 90, 94, 376 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
N.Sebestyén : ALH 1: 296 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
Ligeti: AOr 1: 154
Beitr 52, 290 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
Setälä: FUFA 12: 116 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
Setälä: JSFOu 14/3: 25, 30/5: 47 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
Ahlqvist: MMdGr 180 = Ahlqvist, August, Versuch einer mokscha-mordwinischen Grammatik nebst Texten und Wörterverzeichnis. St. Petersburg 1861 (Forschungen auf dem Gebiete der ural-altaischen Sprachen. I. Theil).
K.Donner: MSFOu 49: 130 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 566 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7 144
N.Sebestyén : NyIOK 1: 369
Munkácsi: NyK 23: 93, 25: 271 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Halász: NyK 24: 444 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Gombocz: NyK 39: 246 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Lakó: NyK 59: 215 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Ahlqvist: Suomi 1863: 16
Janhunen: SW 170 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Castrén: Versuch 101 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.