Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. mańćɜ Ug    'férfi, ember'  de 'Mann, Mensch'  en 'man, person, human being'



    UEW № 1799 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Férfi. Ember


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    hanti/osztjákVmańt́ 'Name der einen ostj. Phratrie; Name der mythischen Vorfahren der Mitglieder dieser Phatrie'SteinitzOV +2:128
    Vmańʽĺuŋk 'ein Geist'ĺuŋk 'Geist'SteinitzOV +2:128
    Trjmåńko 'Held, von dessen Taten eine Sage berichtet'ko 'Mann'531
    Trjmåńʽne 'Heldin, von deren Taten eine Sage berichtet'
    Imońt́ 'Name der einen ostj. Phratrie; Name der mythischen Vorfahren der Mitglieder dieser Phatrie'SteinitzOV +2:128
    Omaś 'Name der einen ostj. Phratrie; Name der mythischen Vorfahren der Mitglieder dieser Phatrie'SteinitzOV +2:128
     
    manysi/vogulTmäńćī 'voguli, ristimätönlapsi; Wogule, ungetauftes Kind'Kannisto: mitg. Toiv Suomi 1930: 389
    Kmansch-: mansch-kum 'Wogule, Ostjake'kum 'Mensch, Mann'Gulya: NyK 62: 44
    KUmɔ̈̄ńś 'voguli, ristimätönlapsi; Wogule, ungetauftes Kind'
    Pmāńś 'voguli, ristimätönlapsi; Wogule, ungetauftes Kind'
    LMmåńś 'a vogulok és osztjákok közös népneve; gemeinsamer Volksname der Wogulen und Ostjaken'Munkácsi: Árja és kaukázusi elemek 454
    Somańśi 'voguli, ristimätön lapsi; Wogule, ungetauftes Kind'
    Nmōś χum ''m 'Mann'< hanti/osztják
     
    magyar magyar 'Ungar; ungarisch'
     magyaráz- 'erklären, erläutern, deuten'
     Megyer: Megyered 'Name eines alten ungarischen Stammes'
     Megyer: Káposztásmegyer 'Name eines alten ungarischen Stammesi Ortsnamen'
     Megyer: Békásmegyer 'Name eines alten ungarischen Stammes'
     Megyer: Megyercs 'Name eines alten ungarischen Stammes'
    Altmagyar 'Ungarn'
    Altmagyari 'ungarisch'
    Altmagyaráz- 'übersetzen'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    < ősiráni: vö. szanszkrit mánuṣa- 'ember', avesztai Manuš. čiϑra- 'az emberek ősapjától származó'.

    A feltehető első szótagi ősvogul *ǟ a szó belseji *ńć hatására *a hangból keletkezett.

    A magyar magyar (az emberférj szavakkal együtt) elhomályosult összetétel -ar utótagjához lásd *irkä (*ürkä) 'férfi; fia vkinek, fiú' FU.

    A magyar mogyer szóból a magyar előreható, a megyer pedig hátraható hasonulással keletkezett.

    A *mańćɜ kikövetkeztethető alapszó az ugor korban a magyarságnak, a voguloknak és az osztjákoknak az ún. mɔś-frátriához tartozó részét jelölhette; az alapalak folytatója a magyarban és a vogulban népnévvé, az osztjákban pedig a mɔś-frátria nevévé vált.

    Lásd még *mańćɜ ~ *maćɜ 'mese; mesél' Ug.

    A finn mies (Gen. miehen) 'férfi' szó (Toivonen: Suomi 1930: 389 és Toivonen nyomán többen, pl. FUV) hangtani okok miatt nem tartozik ide.

    A magyar -ar, -er utótag török eri, iri 'embere, férfia' szóból való származtatása (Németh: A honfoglaló magyarság kialakulása. Budapest 1930. 247—9; Moór: NéNy. 5: 20) nem fogadható el.

    Az egyik osztják frátria neve; ezen frátria tagjai mitikus őseinek neve (a 'férfi, nő, emberek' jelentésű szavakat tartalmazó összetételek előtagjaként fordul elő, pl. Syn mɔ̄ś χū, mɔ̄ś nē, mɔ̄ś jɔ̄χ).



    Bibliográfia
    • Munkácsi: ÁKE 454 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Pais: ALH 8: 166 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Jacobsohn: ArUgrof 192 = Jacobsohn, Hermann, Arier und Ugrofinnen. Göttingen 1922.
    • Munkácsi: Ethn 1: 290, 8: 217 = Ethnographia. 1–, Budapest 1890–.
    • Steinitz: Ethnos 1938: 125, 130
    • Toivonen: FUF 19: 181 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 101 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Munkácsi: KSz 5: 308 = Keleti Szemle. Revue Orientale. 1–21. Budapest 1900–1932.
    • Mayrhofer 2: 575, 3: 774 = Mayrhofer, Manfred, Kurzgefaßtes etymologisches Wörterbuch des Altindischen. A Concise Etymological Sanskrit Dictionary. 1–4. Heidelberg 1956, 1963, 1976, 1980.
    • Pais: MNy 49: 286, 55: 310, 56: 313 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Ligeti: MNy 60: 390 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Steinitz: NyIOK 10: 324 = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1–, Budapest 1951–
    • Németh: NyIOK 12: 252 = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1–, Budapest 1951–
    • Munkácsi: NyK 25: 273 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Sz.Kispál: NyK 53: 54 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Zsirai: NyK 53: 68 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 81: 353 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Räsänen: StudOr 15: 22 = Studia Orientalia. Ed. Societas Orientalis Fennica. 1–, Helsinki [Helsingfors] 1925–.
    • Toivonen: Suomi 1930: 389
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Hunfalvy : VogF 257