Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. keje (kȣ̈jγɜ) FU    'dürgés; dürrög'  de 'Balz; balzen'  en 'rut (n tr)'



    UEW № 278 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Fortpflanzung. Geburt


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    ? SaamiLkihka- 'sich sammeln und sich paaren, balzen (Federwild)'
    Ngikkâ- -g̬- 'mate, pair (of birds); have a flirtation with, show undue affection for someone'
    Tkikki̊- 'zaubern'
    Kkikki̊- 'zaubern'Kuollan: 110
     
    Komi/SyrjLukoj- 'balzen'
    Pkoj : turni̮-kojni̮ 'zaubern, hexen, besprechen, verzaubern, wahrsagen'Wied [syrj]
    POkut́ 'ток, токование'
     
    Chanti/OstjakischVköj- 'balzen (Auerhahn Birkhahn)'OL: 195
    Vjköjəm 'Balzstelle'
    DNkĕj- 'balzen (Auerhahn Birkhahn)'
    DTkĕjəm 'Balzstelle'
    Okoj- 'losen, weissagen, mit Gesang zaubern'
    Kazkejəm 'Balzstelle'
     
    Mansi/WogulischTJkij- 'balzen; ein Zauberlied singen'Steinitz, WogVok: 103,123,144,151 (Steinitz mitg. Kannisto – Liimola)
    TJkim 'soidin (teeren metson); Balz (des Birkhaus, des Auerhahns)'Vir: 1933:418 (Kannisto)
    KOkim 'soidin; Balzplatz'
    KUkɑ̄j- 'balzen; ein Zauberlied singen'
    Pkɑ̄j- 'balzen; ein Zauberlied singen'
    Pkim 'Balz'
    Sokaj- 'balzen; ein Zauberlied singen'
     
    Ungarisch kéj 'Lust, Wollust, Wonne'
     kény 'Willkür, Lust'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A lapp szó csak eredeti *jγ hangkapcsolat esetén tartozhat ide.

    A vogul kim 'dürgés' szóban mássalhangzó előtti *j tűnt el, az m deverbális névszóképző.

    A magyar 'kedv, kéj' jelentés az eredetiként feltett 'dürgés, dürrög' jelentésből alakult ki. A zürjénben és az obi-ugor nyelvekben lezajlott 'dürrög' → 'varázsol' jelentésváltozás azzal magyarázható, hogy mind a dürgő madár, mind pedig a révületben lévő varázsló sámán éneklés közben hasonló hangot ad ki.

    A vogul szóval egyeztetett finn kiima 'a madarak párzása, párzási idő(szak)' stb. (Kannisto: Vir. 1933: 418) hangtani okok miatt nem tartozik ide.

    Nomenverbum.



    Literatur
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Erdélyi: NyK 72: 151 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Toivonen: ÕESToim 30: 736
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Kannisto: Vir 1933: 418 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Toivonen: Vir 1934: 105-6 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • VNGy 2: 0353 = Munkácsi, Bernát, Vogul népköltési gyűjtemény. I–IV. Budapest 1892–1921 [Die Fortsetzungen s. auch MK 3 und 4].
    • Lytkin: VokPerm 45 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.