Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. kere FU    'kör, gyűrű, karika, abroncs'  de 'Kreis, Ring, Reifen'  en 'circle, ring, hoop, tire'



    UEW № 288 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Kör


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn keri 'krets omkrets, rundel, rand,, kant omkring ngt; Kreis, Umkreis, Rand, Kante um etw. herum'Gen. kerin
     
    észt keri 'Rädchen, Sprindelrädchen, Sporenrädchen'
     kere 'Leib, Körper, Rumpf'Gen. kere
     
    számi/lappLkieras 'Hornring am Ende der Fangleine; die Schlinge, die sich um das Rentier schnürt, wenn man es mit der Fangleine fängt (nicht Hornring)'
    Nskierˈro- -rr- 'wooden disk used as a hoop by children; cartwheel'
     
    udmurt/votjákSkuri̮ 'Kupferring'
     
    komi/zürjénUdkor 'ободок обечка (напрю решета, лукошка) (s. u. вopч)'Сравнительный: siehe unter! Ворч
     
    magyar köré 'um'
     körül 'umher, ringsherum'
     környék 'Gegend, Umgegend, Umgebung'
     körül 'um, um.... herum'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Az első, vagylagosan szóba jöhető lapp szó as eleme képző. A magyar é latívusz-, az ül ablatívuszrag.

    A második lapp szó szókezdő s hangja másodlagos.

    A magyar alapszó *kör 'kör, gyűrű' lehetett, de ez az ómagyarban nem fordul elő. A mai kör 'kör, kerek' 18. századi elvonás eredménye.

    Hangutánzó/hangfestő?

    A vogul (MSz.) N kēr : int -kēr 'orsókarika' (Toivonen: Vir. 1918: 77; FUV; SKES) szó nem tartozik ide, utótagja azonos a 'vas' jelentésű szóval.

    Az első szótagi magánhangzója miatt tévesen idevont magyar kerül- 'kerül' szót lásd a *kerä 'kerek, forgó; forog, fordít, forgat' FU alatt.

    A szölkup Ta. kerэ 'szegély, alsó szegély' szó jelentése miatt nem tartozik ide.



    Bibliográfia
    • Simonyi: Hat 2: 90 = Simonyi, Zsigmond, A magyar határozók. 1–2. Budapest 1888–1892.
    • Fábián: MNyszet 1: 85, 6: 109 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • T.I.Itkonen: MSFOu 58: 43 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 18 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Rédei: NyK 70: 156 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • NyÚSz = Szily, Kálmán, A magyar nyelvújítás szótára. 1–2. Budapest 1902–1908.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 38
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 167 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Toivonen: Vir 1918: 77 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Liimola: Vir 1957: 191 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.