Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. kupla FU    'buborék; buborékot vet'  de 'Schaumblase; Blasen werfen'  en 'bubble (n intr)'



    UEW № 413 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Víz


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn kuulo 'Blase, Beule, Geschwulst'
     kupli- 'slå l. göra blåsor bläddror upsstiga såsom bubbla på vattnet; Blasen bilden an der Oberfläche des Wassers schwimmen'
     kupla- 'Wasserblase, Fischblase, Beule, Geschwulst'
     kuula 'Blase, Beule, Geschwulst'
     kuplaa- 'slå l. göra blåsor bläddror upsstiga såsom bubbla på vattnet; Blasen bilden an der Oberfläche des Wassers schwimmen'
     
    észt kubl 'Bläschen, Pustel, Beule'Gen. kublu, kubli, kubla
     kuple- 'Blasen werfen, aufkochen'
     kuplik 'kleines Insekt auf dem Wasser'
     
    számi/lappWfsGo̬bo̬ʌuo͕ 'Lunge' 341879
    Ngoblo 'pulmo'Friis
    Ikuʙlihaᴅ́ᴢ̌́ 'irgendeine Wasserlarve'JSFOu: 32/3:11
    Kldkoble- 'auf dem Wasser fließen'385
     
    mari/cseremiszKBkə̑wə̑l 'Wasserblase'
    Ukuwə̑l 'Wasserblase'
     
    hanti/osztjákVkomḷəŋ 'Fischblase'OL: 115
    Vkaməḷki̮ 'Käfer, (auch) Wassserkäfer'OL: 121
    Vjjĕŋki kŏmḷəŋ 'Wasserblase, Schwiele'OL: 305
    DNχŏməlsŏχ 'Fischblase'sŏχ 'Fell'OL: 115
    DNχŏməlχaj 'Käfer, Wassserkäfer'OL: 121
    Krχŏmləχint- 'Wasserblasen bilden (z.B. eine verbrannte Stelle)'OL: 303
    Koχŏməl 'Blase, Pustel, Schwiele, Hühnerauge'PD: 489
    Oχămlȧś 'Käfer, (auch) Wasserkäfer'OL: 121
    Niχŏmlasŏχ 'Fischblase'sŏχ 'Fell'115
     
    manysi/vogulTJkɛ̮wl- 'schwimmen'WV: 101
    Pki̮wləp 'eine gegen den Strom gelegte Reuse (eig. Schwimmende Reuse)'WV: 101
    LMki̮wəlmt- 'flußabwärts zu gleiten beginnen (vom Fische)'WV: 101
    VNkamlākt 'Käfer'FUF: 14:66 (Kannisto)
    Soχiwl- 'flußabwärts gleiten'WV: 101
     
    ? magyar hólyag 'Blase; Harnblase; Wasserblase; aufgeblasener großmäuliger Hohlkopf;'
    reghupojag ''kidudorodás, kelevény, daganat, kinövés; Schwellung, Wulst, Furunkel, Geschwulst, Auswuchs'ÚMTsz
    reghupolag ''kidudorodás, kelevény, daganat, kinövés; Schwellung, Wulst, Furunkel, Geschwulst, Auswuchs'ÚMTsz
    regkupalag ''kidudorodás, kelevény, daganat, kinövés; Schwellung, Wulst, Furunkel, Geschwulst, Auswuchs'ÚMTsz
    reghuppalag ''kidudorodás, kelevény, daganat, kinövés; Schwellung, Wulst, Furunkel, Geschwulst, Auswuchs'ÚMTsz
    reghupalag ''kidudorodás, kelevény, daganat, kinövés; Schwellung, Wulst, Furunkel, Geschwulst, Auswuchs'ÚMTsz
    reghóu̯jag 'Fischblase'
    reghulyag ''
    regholag 'Fischblase'
    reghojog 'Fischblase'
    reghójig 'Fischblase'ÚMTsz
    reghupalag ''kidudorodás, kelevény, daganat, kinövés; Schwellung, Wulst, Furunkel, Geschwulst, Auswuchs'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A magyar képző.

    Az osztják V komḷəŋ 'halhólyag' stb. és vogul kamlɑ̄kt 'bogár' szavak m eleme szabálytalan, ugyanis p volna várható. De vö. osztják (957) V čowčək, DN čapčə ~ Ni šumšə, Kaz. šǫmšĭ 'fekete ribizli'.

    A magyar hólyag szóban talán a *kupla > > *χuwla-g > *hulag > *holag > hólag fejlődés mehetett végbe. A nyj. hupolyag szó a hangutánzó/hangfestő szavakra jellemző nyomatékosító geminálódással vagy esetleg nyelvjárási különfejlődés eredményeképpen átléphetett az eredeti *pp hangkapcsolatot tartalmazó szavak közé. Ha a magyar hólyag és nyj. hupolyag szavak összeratoznak, akkor a hangalaki elkülönüléssel együtt jelentéshasadás is bekövetkezett. A magyar hupolyag szóhoz lásd még *kuppa 'kelés, daganat' FU. Ez ellen a feltételezés ellen szól az a tény, hogy a hólyag szó ómagyar j-s írásmódja egy eredeti *j előzményre utal (ly < j); így az is kérdéses, hogy a magyar szó idetartozik-e.

    Az eredeti jelentésből egyrészt a 'vízen úszó valami (pl. bogár)', 'vízhólyag', 'kelés', 'halhólyag', 'tüdő' jelentések, másrészt a 'a vízen lebeg, úszik' jelentések fejlődhettek ki.

    Nomenverbum.

    Hangutánzó/hangfestő



    Bibliográfia
    • Munkácsi: Ethn 4: 168 = Ethnographia. 1–, Budapest 1890–.
    • Hunfalvy: FMSz 32 = Hunfalvy, Pál, Finn és magyar szók egybehasonlítása. Pest 1853.
    • Toivonen: FUF 20: 56 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUF 31: 167 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Wichmann: FUF 7: 51 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Bárczi: Htört2 84, 124 = Bárczi, Géza, Magyar hangtörténet. 2., bővített kiadás. Budapest 1958 (EMNyp).
    • Benkő: LyTört 71 = Benkő, Loránd, A magyar ly hang története. Budapest 1953 (NytudÉrt. 1).
    • Bárczi: MNy 49: 391 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Wichmann: MNy 4: 396 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • T.I.Itkonen: MSFOu 39: 116 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 107 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Beke: Nyr 63: 45 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • Sauvageot: Rech 41 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Toivonen: Vir 1934: 400 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • E.Itkonen: Vir 1938: 457 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.