Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. lȣppɜ FU    'kidőlt fa, uszadékfa, vízen úszó (fa)törmelék'  de 'umgefallener Baum, Treibholz, auf dem Wasser treibender Schut'  en 'fallen tree, driftwood, rubber floating on water'



    UEW № 504 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: A növények részei,  Rész


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    ? számi/lappFriislappad 'truncus longus; lang Trækub, som læggges paa begge Sider af Ilden for at hindre denne fra at gribe om sig'Friis
     
    mari/cseremiszKBlə̑pə̑ 'uszadék, víz hordta fatörzs, faágak, szalma, széna stb.; Treibholz, von der Überschwemmung fortgetragene Baumstämme, Baumzweige, Stroh, Heu usw.'NyK: 84:393 (Beke, mitg. Bereczki)
     
    komi/zürjénSle̮p 'Treibholzhaufen (in kleinen flüssen od. Bächen durch den Haufen kann man nicht fahren)'
    Ile̮p 'Treibholz auf dem Wasser treibenden Reisig od. dgl.'
    POlu̇p 'Windbruch (der einen Fluß absperrt)'
     
    manysi/vogulTJlōpē̮ 'Windbruch ein umgefallener Baum; ein von Wasser fortgeschwemmter Baumstamm'WV: 115
    KUlūp 'Windbruch ein umgefallener Baum; ein von Wasser fortgeschwemmter Baumstamm'WV: 115
    Plūp 'Windbruch ein umgefallener Baum; ein von Wasser fortgeschwemmter Baumstamm'WV: 115
    Solūpi 'Windbruch'WV: 115
    Solūpi 'Ein umgefallener Baum; ein von Wasser fortgeschwemmter Baumstamm'KSz: 7:254 (Munkácsi)
    Nlūpiś 'ein Ort wo sich von der Überschwemmung viele fortgerissene Baumstämme und sonstiger Flutschutt zusammengehäuft haben'KSz: 7:254 (Munkácsi)
     
    magyar láp 'Moor, Sumpfwiese'
      'nád-, szalma-, szénatöredék, melyet az árvíz hordani szokott; angeschwemmte Schütte von Schilf, Stroh und Heu, die während einer Überschwemmung vom Wasser fortgetragen werden und später am Ufer zurückbleiben; úszó lápsziget; schwimmende Moorinsel; tutaj; Floß'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A lapp szó idetartozása jelentéstani szempontból bizonytalan; ad végződése talán képző.

    A magyar szót 'láp, láprét' jelentése miatt többen (MUSz. 683; Munkácsi: Ethn. 4: 183  [ɔ: 283], KSz. 7: 252, 253; Gombocz: NyK 39: 238; Wichmann: FUF 11: 182; Setälä: FUFA 12: 8; NyH7; Toivonen: FUF 20: 54; SzófSz.; FUV; SKES) a *lampe 'pocsolya, tó, láp' U szócsaládhoz vonták. Ez az egyeztetés azonban hangtanilag megalapozatlan (*mpp feltevése nincs alátámasztva), és jelentéstani szempontból sem kifogástalan. Hangtani és jelentéstani okokból a magyar láp és láb 'láb' szavak egyeztetése (Mészöly: s. Literatur) sem fogadható el. A magyar láb szóhoz lásd *luwe 'csont' U és *lȣmpɜ '(kéz v. lábfej) lapos része, szélessége' U.

    Tévesen idevonták a magyar nyj. vápa (< lápa) 'gödör, árok' (Halász Nyr 10: 353; Gombocz NyK 39: 238) szót is, amely szláv jövevényszó (Kniezsa, SzlJSz. 547).



    Bibliográfia
    • N.Sebestyén : ALH 3: 304 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Toivonen: FUF 15: 71 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Munkácsi: KSz 7: 253 = Keleti Szemle. Revue Orientale. 1–21. Budapest 1900–1932.
    • Uotila: MSFOu 65: 410 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Mészöly: NNyv 1: 228, 234-6 = Nép és Nyelv. 1–4, Kolozsvár, [später:] Szabadka 1941–1944 [A kolozsvári egyetem magyar nyelvészeti és fgr. összehasonlító nyelvészeti tanszékének folyóirata].
    • N.Sebestyén : NyK 53: 34
    • Rédei: NyK 75: 268 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Bereczki: NyK 84: 393 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Mészöly: SzegF 3: 87 = Szegedi Füzetek. 1–3. Szeged 1934–1937.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.