Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. lȣ̈ppɜ U    'lepke'  de 'Schmetterling'  en 'butterfly'



    UEW № 508 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Állatfajok


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn liippo 'fladdrare, fjäril; flaxare; Schmetterling'
     liipukka 'fladdrare, fjäril; flaxare; Schmetterling'
     
    észt liblikas 'Schmetterling'Gen. liblika
     librik 'Schmetterling'Gen. libriku
     lible 'Schmetterling'Gen. liple
     
    számi/lappSlablok 'Schmetterling'Lind -- Öhrl [lapp]
    Arjlibelāk ''Lag, LpWsch: 420
    Arjpej˴vvi̮ė-libelāk 'Schmetterling'pej˴vvi̮ė 'Tag'
     
    mari/cseremiszKBləpə 'Schmetterling'
    KBələpə 'Schmetterling'
    Ulə̑wə̑ 'Schmetterling'
    Blə̑pə̑ńə 'Schmetterling'
     
    hanti/osztjákVḷăwańt́i̮ 'Schmetterling'OL: 197
    DNlĕpəntȧj 'Schmetterling'
    Olȧpȧti 'Schmetterling'
     
    manysi/vogulTJläpǟ·k 'Schmetterling'< hanti/osztják6
    KUlɔ̈̄pəχ 'Schmetterling'
    Plāpək 'Schmetterling'
    Solāpanti 'Schmetterling'
     
    magyar lepke 'Schmetterling'
    reglepe 'Schmetterling'
    reglipe 'Schmetterling'
    reglípe 'Schmetterling'
    reglepencs 'Schmetterling'
    reglepencsík 'Schmetterling'
    reglependék 'Schmetterling'
    reglepicke 'Schmetterling'
     
    nyenyecSjlib́erāpco 'Schmetterling'234
    Njlib́erāpco 'Schmetterling'234


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A finn o, ukka, lapp lok, osztják ńť, ntȧj, vogul k, nti, magyar e, (e)ncs(ik), (e)ndék, (i)cke, ke és szamojéd rɑ̄pco képzők, illetve képzőbokrok.

    A osztják ḷɑ̆wańťi̮ szó veláris vokalizmusa azzal magyarázható, hogy a szó hangutánzó/hangfestő jellegű.

    A magyar változatok hangalakját a lebëg-, (nyj.) leppëg- 'lassan, vontatva jár vagy beszél' hangutánzó/hangfestő szócsalád befolyásolhatta. Az a feltételezés, hogy a lepke stb. a *lep- igető származéka lenne (Simonyi: Nyr. 6: 296; Beke: Nyr. 58: 50) nem valószínű, mivel jelentése megegyezik a többi finnugor szóéval.

    Néhány finnugor adat valószínűleg csak hangutánzó/hangfestő jellege miatt egyezik meg.

    Hangutánzó/hangfestő.



    Bibliográfia
    • Munkácsi: ÁKE 443 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Beitr 106 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Toivonen: FUF 20: 52 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Wichmann: FUF 7: 46 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Pais: MNy 15: 128, 24: 123 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Wichmann: MNy 4: 399 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 696 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Munkácsi: NyK 23: 93, 25: 257 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Halász: NyK 24: 468 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.