Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. mekše FU    'méh; Apis mellifica'  de 'Biene – Apis mellifica'  en 'honey bee; Apis mellifica'



    UEW № 534 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Állatfajok


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn mehiläinen 'Honigbiene'
     mehiäinen 'Honigbiene'
     
    észtregmehiläne 'Biene'
    regmehine 'Biene'
     
    mordvinEmekš 'Biene'
    Emäkš 'Biene'
    Mmeš 'Biene'
     
    mari/cseremiszKBmükš 'Biene'
    Umükš 'Biene'
    Bmükš 'Biene'
     
    udmurt/votjákSmuš 'Biene'
    Kmu̇š 'Biene'
    Kmuš 'Biene'
    Gmuš 'Biene'Wichm [wotj]
     
    komi/zürjénVmaľa-muš 'Biene, ?Hummel'maľa 'Honig'
    Pmoš 'Biene'
    POmaľa-muš 'Biene'maľa 'Honig'
     
    magyar méh 'Biene'
    regmë̂he 'Biene'
    regmév 'Biene'
    regmihe 'Biene'
    regmíhe 'Biene'
    ÚESz.méh


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    < indoeurópai *mekš- : szanszkrit mákṣɑ̄- 'méh', szanszkrit mákṣikɑ̄- azon., avesztai maχšī- 'légy'.

    A finn läinen, äinen és észt läne, ine képzők.

    A magyar h, v hiátustöltő hangok.

    A finnugor kori méhészet — gyűjtögető életmódon alapuló — erdei méhészet lehetett.

    O. Schrader (Reallexikon der indogermanischen Altertumskunde2 1923—29; 139, 314), Burrow (The Sanskrit Language 1973: 25) és Moór (ALH 7: 150) alapján az árja szó származik a finnugorból, mert a szó más indoeurópai nyelvekben nem ismert. Mivel azonban a 'méz' jelentésű finnugor szó (lásd *mete 'méz, mézből erjesztett ital' FU) indoeurópai átvétel, valószínűbb, hogy a 'méh' jelentésű szó is indoeurópai jövevényszó.



    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 192-3 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Munkácsi: ÁKE = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • N.Sebestyén: ALH 1: 341 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Hajdú: ALH 2: 287 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Jacobsohn: ArUgrof 11, 161 = Jacobsohn, Hermann, Arier und Ugrofinnen. Göttingen 1922.
    • Hajdú: Finnugor népek és nyelvek 64.00
    • Posti: FUF 31: 7 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 17/4: 32 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Toivonen: JSFOu 56/1: 18 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Munkácsi: KSz 4: 381 = Keleti Szemle. Revue Orientale. 1–21. Budapest 1900–1932.
    • Mayrhofer 2: 540 = Mayrhofer, Manfred, Kurzgefaßtes etymologisches Wörterbuch des Altindischen. A Concise Etymological Sanskrit Dictionary. 1–4. Heidelberg 1956, 1963, 1976, 1980.
    • Hajdú: MKE 16, 69 = Hajdú, Péter, A magyarság kialakulásának előzményei. Budapest 1953 (NytudÉrt 2).
    • Harmatta: MŐT 171.00 = Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Bartha Antal, Czeglédy Károly, Róna-Tas András. Budapest 1977.
    • Joki: MSFOu 151: 281 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Uotila: MSFOu 65: 325 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • N.Sebestyén: NyIOK 1: 405
    • Hajdú: NyK 54: 266 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Setälä: SS 1: 134, 143 = Suomen Suku. 1–3. Toim.: A. Kannisto – E. N. Setälä – U. T. Sirelius – Y. Wichmann. Helsinki 1926–1934.
    • Anderson: Stud 267.00 = Anderson, Nikolai, Studien zur vergleichung der ugro-finnischen und indogermanischen sprachen. I. Dorpat 1879.
    • Linström: Suomi 1852: 60
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • E.Itkonen: UAJb 32: 11 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • Toivonen: Vir 1953: 16 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Lytkin: VokPerm 54 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.
    • Wagner: Zeitschrift für vergleichende Sp 76: 82