Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. piδe (piδe-kä) U    'magas, hosszú'  de 'hoch, lang'  en 'tall, long '



    UEW № 759 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Hosszú


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn pitkä 'lang'Komparativ. pitempi, pidempi
    regpitevä 'pitkä ja kapea; lang und schmal'SKES
    regpitelä 'pitkä; lang'SKES
     
    észt pikk 'lang'Gen. pika
    regpitk 'lang'Gen. pitkauebib347
     
    hanti/osztjákVpĕlät 'Höhe'Ostjakisches: 777
    DNpĕt 'hoch'Ostjakisches: 777
    Krpĕtȧt 'Höhe, Länge'Ostjakisches: 777
    Opȧ̆l 'hoch'Ostjakisches: 777
    Opȧ̆lȧt 'Höhe, Länge, hoch, lang'
     
    manysi/vogulKUpɑ̄lt: tə pɑ̄lt 'so lange wie' 'dieser'Kannisto, Mskr
    Ppɑ̄lt 'Länge; so lang wie'Kannisto, Mskr
    Npalit 'Länge, Entfernung'MSz
     
    magyar fëlëtt 'über'
     fënn 'oben'
     fönn 'oben'
     fënt 'oben'
     fönt 'oben'
     fölé 'über'
     föl 'aufwärts, hinauf, hinnan, empor; (dial.) Oberfläche, das Auswendige, der obere Teil eines Dinges'
     fölött 'über'
    regfël 'aufwärts, hinauf, hinnan, empor; (dial.) Oberfläche, das Auswendige, der obere Teil eines Dinges'
    ÚESz.fel
    ÚESz.felette
    ÚESz.fenn
    ÚESz.föl
    ÚESz.fölül
     
    nyenyecOpirće 'hoch'Juraksamojedisches: 384
    Opir 'Höhe; Betrag'Juraksamojedisches: 384
     
    enyec пыʹрро 'высоко'Janhunen, SW: 125 (Pallas, mitg. Janhunen)
     filoˈio 'sehr hoch'
    Chfiďe 'hoch'
    Bfise 'hoch'
     
    nganaszan fira 'hoch, gewachsen'
     
    szölkupTapirgä 'hoch'Janhunen, SW: 125 (Donner, mitg. Janhunen)
    Tapiri̮ 'Höhe, Größe'Erd
    TyMpürg 'hoch, lang'Janhunen, SW: 125 (Donner, mitg. Janhunen)
    Nperg 'hoch'Janhunen, SW: 125 (Donner, mitg. Janhunen)
    Npè̮rg(a) 'hoch'
    NPpiirɜ 'Höhe'Erd
    Kepirgɒ̤ 'hoch'Janhunen, SW: 125 (Donner, mitg. Janhunen)
    Kepirgɜ 'hoch'
     
    kamassz pɯrže 'Statur, Gestalt; hoch, groß'
     
    kojbál прицэ 'hoch, lang'Janhunen, SW: 125 (Spasskij, mitg. Janhunen)
     
    mator пыргэ 'крутое место'Janhunen, SW: 125 (Pallas, mitg. Janhunen)
     
    tajgi хыргé 'hoch, lang'Janhunen, SW: 125 (Adelung, mitg. Janhunen)
     hыргú 'hoch, lang'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A szamojéd szavak képzett alakok. Az 1. pontban szereplő adatok a PU *képzőt tartalmazzák, a 2. pontban szereplők pedig a szamojéd *w képzőt. A * denominális névszóképző valószínűleg már a PU korban a tőhöz járult. A finn pitempi ~ pidempi középfokú alak és pitevä, pitelä származékok szintén arra utalnak, hogy a finn pitkä származékszó (vö. E. Itkonen: Vir 1948: 141). A *w képzővel való képzés ősszamojéd eredetű: *pirə̑ < *piδe-w (Janhunen-nél *pidiw). Janhunen (JSFOu. 77: 238) szerint az ősszamojéd *pirə̑ is PU eredetű (vö. finn. pituus, pituute- 'hossz': *wti), ám ez nem valószínű (a finn uus ~ uute képzőről egy másik vélemény: Hakulinen, SKRK3 119).

    A magyar szónak a fő, fej 'fej' szóból való származtatása nem fogadható el.

    A finn szónak a mord E pokš 'nagy' szóval való egyeztetése (Toivonen FUF 19: 127; E. Itkonen: Vir 1948: 141 ?-lel) hangtani okokból nem valószínű.



    Bibliográfia
    • Janhunen: JSFOu 77: 225, 238 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Rédei: NyK 59: 212, 85: 35 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.