Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. reŋɜ (rekɜ) Ug U   'meleg; forróság'  de 'warm; Wärme, Hitze'  en 'warm; warmth, heat'



    UEW № 858 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Meleg


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    hanti/osztjákDNrĕw 'Windhauch'OL: 218
    Orăw 'Hitze'OL: 218
    Kazrŭw 'Wärme, Hitze, Schwüle'OL: 218
     
    manysi/vogulTJräj 'Warm, heiß; Hitze'WV: 45
    KUriγ 'Warm, heiß; Hitze'WV: 45
    Priγ 'Warm, heiß; Hitze'WV: 45
    Sorēγ 'Warm, heiß; Hitze'WV: 45
     
    magyar rejt- 'bergen, verbergen, verstecken, verheimlichen'
     rejtek 'Versteck, Schlupfwinkel'
     részëg 'betrunken, berauscht'
     révület 'Verzückung, Trance'
     ?rég 'lange'
     ?rege 'Märchen, Sage'
     ?rögtön 'sogleich, sofort'
     ?rögvest 'sogleich, sofort'
    regrejt- 'bűvöl, varázsol; hexen, zaubern'
    regregöѕ ének 'Weihnachtszauberlied'ÁKE: 524 (Munkácsi)
    regrejtek 'rekkenő idő; drückend heißes Wetter'
    Altregöѕ 'Karácsony másodnapján többedmagával házról Házra járó és verses köszöntőt mondó fiú v. legény; einer der am zweiten Weihnachtstag von Haus zu Haus gehenden und einen gereimten Gruß sagenden Jungen od. Burschen'
    Alt?reg 'Morgen'
    ÚESz.reg
    ÚESz.rejt
    ÚESz.részeg
    ÚESz.révül
    ÚESz.rögtön
     
    ? nyenyecOlejū 'Flamme'Juraksamojedisches: 223
    Kisrejʟu 'hörbar brennen'Juraksamojedisches: 223


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A magyar rejt- szó t eleme képző.

    Az osztják O rɑ̆w szó ɑ̆ hangja szabálytalan.

    A magyar (ómagyar) reg 'reggel', rég 'régen', rege 'mese', rögtön, rögvest 'rögtön, azonnal' szavakhoz lásd még *renkɜ 'meleg (mn, fn), forró' FU; de egyébként is csak egy ugor (? uráli) szóbelseji *ŋ > *ŋk > g (ómagyar reg, régi, rege) hangváltozás esetén tartozhatnak ide.

    A nyenyec lēju 'láng' csak akkor vonható ide, ha l eleme *r-ből, j eleme pedig *ŋ-ből fejlődött.

    Az eredeti jelentésből keletkezhetett — talán az ugor korban — a 'transz, sámán eksztázisa' jelentés. (A magyar (ómagyar) reg~rég, rögtön, rögvest jelentésfejlődéshez lásd *renkɜ 'meleg (mn, fn), forró' FU.)

    Az osztják J rew 'parázs, hamu' (Pais: MNyTK 75: 6) jelentéstani okokból, a votják ǯu 'izzó szén', zürjén ru 'pára, gőz' (MUSz. 658; Pais: a. a. O.; Balázs: Ethn. 65: 416, 417) veláris hangrendjük miatt, a finn räkki 'hőség' (VglWb. 997; SzófSz.) és magyar reked- 'el-, megakad' (SzófSz.; Pais: a. a. O.; MNy. 54: 181) pedig eredeti kk hangkapcsolatuk miatt nem tartozhatnak ide.




    Bibliográfia
    • Mikola: ALH 14: 317 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Pais: MNy 54: 181 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Pais: MNyTK 75: 1- = A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. [1]–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 658, 661 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Mikola: NéprNytud 5-6: 41, 7: 55 = Néprajz és Nyelvtudomány. 1–, Szeged 1957– (Acta Univ. Szegediensis. Sectio enthnographica et linguistica).
    • Munkácsi: NyK 25: 173 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Hunfalvy: NyK 5: 249 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Vikár: Nyr 28: 97, 35: 97 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 997 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.