Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. rȣ̈ppɜ- (reppɜ-) FU    'megreped, széthasad, elszakad'  de 'bersten, sich spalten, reißen'  en 'split (vi), rend, tear, break '



    UEW № 867 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Teilen. Schneiden. Spalten,  Reißen


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    ? Finnisch  repi- 'zerreißen'
     repäise- 'zerreißen'
     reväise- 'zerreißen'
     
    ? Estnisch  räbi 'zerren, reißen, zupfen'
     rebi- 'zerren, reißen, zupfen'
     
    ? SaamiLrahpa- 'öffnen'
    Nrâppâ- 'open, take the cover off'
     
    ? Mansi/WogulischKMript- 'vähetä, hävitä, tuhoutua; ruhjoa, haavoittaa; sich vermindern, verschwinden, zerstört werden; zermalmen, verwunden'Verba docent: 168 (Kannisto, mitg. Liimola)
    Pjal-rēpət- 'töten'MSFOu: 114:295 (Kannisto-Liimola)
     
    ? Ungarisch reped- 'bersten, sich spalten, platzen, reißen, einen Riß od. Sprung bekommen'
    Altreped- 'klaffen; schäbig werden'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A vogul t és magyar (e)d képző.

    A finn és lapp szó csak akkor tartozik ide, ha szó belseji mássalhangzóik a finn esetében a *pp ~ *p és a *p ~ v (< *w), a lapp esetében pedig a pˈp ~ pp és a pp ~ b (v) fokváltakozási soraik keveredésével keletkeztek.

    A vogul szó csak akkor vonható ide, ha p hangja eredeti *pp-re megy vissza, és ha 'csökken, eltűnik, megsemmisül' jelentése a 'megreped, széthasad' jelentésből alakult.

    Hangutánzó/hangfestő jellegűek, így minden szó lehet külön nyelvi fejlemény is.

    A cseremisz (Ramst.) ə̑rwalta- (? <*rə̑walta-) 'lerombolt' (Wichmann: FUF 7: 51; MNy. 4: 397; Beke: Nyr. 38: 449) veláris magánhangzói miatt (ə̑ < *u oder *o) nem vonható ide.




    Literatur
    • Gyarm: Aff 104 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • N.Sebestyén : ALH 1: 332 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Beitr 101 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Sköld: FUF 18: 219 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Paasonen: FUF 7: 26 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: LpChr 158.00 = Itkonen, Erkki, Lappische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und Wörterverzeichnis. Helsinki 1960 (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VII).
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 655 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • N.Sebestyén : NyIOK 1: 398
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Liimola: Verba docent 168.00
    • VglWb 1: 1033 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.