Uralonet

säje U 'genny, rothadás; gennyezik, rothad' de 'Eiter, Fäulnis; eitern, verfaulen' en 'pus, rotting; discharge pus, rot'

UEW № 877 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


számi/lapp	L	siedja 'Eiter (in Wunden Geschwüren)'
	N	sieggjâ -j- 'matter (in a boil wound)'
	Not	siejj 'Eiter Eitergeschwulst'	Kuollan: 955
	Kld	sījj 'Eiter Eitergeschwulst'	Kuollan: 955
	T	sijj 'Eiter Eitergeschwulst'	Kuollan: 955

mordvin	E	sij 'Eiter'	s-Laute: 14
	E	si 'Eiter'	s-Laute: 14

mari/cseremisz	KB	šü 'Eiter'
	U	šü 'Eiter'
	M	śüj 'Eiter'
	B	šüj 'Eiter'

udmurt/votják	S	śis 'verfault, vermorscht, Fäulnis'
	G	śiś 'verfault'	MSFOu: 65:425 (Wichmann – Uotila)
	G	śiśmị̑- 'verfaulen'	Wichm [wotj]

komi/zürjén	S	siś 'verfault'
	P	siś 'verfault'
	PO	siś 'verfault, Fäulnis'

hanti/osztják	V	lö̆j 'Eiter'	OL: 189
	Vj	jö̆j 'Eiter'	OL: 189
	Vj	ö̆j 'Eiter'
	DN	tĕj 'Eiter'	OL: 189
	O	lij- 'eitern, sauer werden'	OL: 189

manysi/vogul	T	säj 'Eiter'	FUF: 21:34 (Kannisto – Lehtinen)
	KU	sɑ̄j 'Eiter'	FUF: 21:34 (Kannisto – Lehtinen)
	P	säj 'Eiter'	FUF: 21:34 (Kannisto – Lehtinen)
	P	sǟj- 'verfaulen'	ÁKE: 241
	So	saj 'Eiter'	FUF: 21:34 (Kannisto – Lehtinen)

magyar	reg	ev 'Eiter'
	reg	év 'Eiter'
	ÚESz.	ev

nyenyec	O	ćīm- 'faul, morsch, sauer werden'	Juraksamojedisches: 513

enyec	Ch	t́ībā 'sauer'
	Ch	t́īme- 'sauer werden'

nganaszan		t́īmiʔe- 'sauer, faul werden'

szölkup	Ta	teé 'Eiter'
	N	té 'Eiter'
	NP	tê 'Eiter'
	Ke	temb- 'verfaulen'

kamassz		teʔ- 'verfaulen'

kojbál		mэпля- 'verfaulen'	Janhunen, SW: 161

Magyarázat

A votják és zürjén ś, nyenyec m-, enyec ba, me nganaszan miʔe és szölkup mb képzők.

A cseremisz M nyelvjárásban a j hatására, a votjákban pedig a szó belseji ś hatására *s > ś változás történt.

A vogul s a várható t helyett *s > *ś > s változás során keletkezett, ahol a *ś a szó végi j hanggal magyarázható, lásd még *säptɜ ~ ϑäptɜ 'hét (num)' Ug.

A zürjénben és votjákban az ś hatására i̮ > i változás történt.

A magyar v hiátustöltő, amely olyan alakokban is, mint a nyj. eves 'gennyes' a főnév tövéhez járult.

Nomenverbum.

Erdődi (MNy. 64: 503) a magyar szót az ësz- (ëv-) 'eszik' (lásd *sewe- (*seγe-) 'eszik' FU) igével egyeztette, ami azonban nem fogadható el.

Bibliográfia

Beitr 201 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
Collinder: CompGr 376 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
Lehtisalo: FUF 21: 34 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Setälä: FUFA 12: 37 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 286, 802 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Rédei: NyK 65: 373 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Janhunen: SW 161 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Castrén: Versuch 92 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.
Anderson: Wandl 10 = Anderson, Nikolai, Wandlungen der anlautenden dentalen spirans im ostjakischen. St.-Pétersbourg 1893 (Mémoires de l'Académie Impériale des Sciences de St.-Pétersbourg. VIIî série. Tome XL, No 2 et dernier).