Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. sile (süle) FU U   'öl (testrész és mértékegység)'  de 'Schloß, Klafter'  en 'lap, fathom'



    UEW № 900 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Testrészek,  Hosszú


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn syli 'Schoß; Umarmung, Busen'Gen. sylin
     syli 'das Umarmte, Armbürde; Klafter, Faden'Gen. sylen
     syltä 'Klafter, Faden'
     
    észt süli 'Faden, Klafter; Schoß'Gen. süle
     süld 'Klafter, Faden'Gen. sülla
     
    számi/lappLsalla 'Klafter (Längenmaß)'
    Nsâllâ -l- 'bosom, embrace; fathom, as measure of length (about 2 metres), cord, fathom, as a measure used for measuring firewood'
    Notsѳll 'Klafter (Längenmaß)'Kuollan: 1023
    Kldsѳll 'Klafter (Längenmaß)'Kuollan: 1023
    Tsall 'Klafter (Längenmaß)'Kuollan: 1023
     
    mordvinEseľ 'Faden, Schloß, Klafter's-Laute: 18
    Esäľ 'Faden, Schloß, Klafter'
    Mśeľ 'Faden, Schloß, Klafter'
     
    mari/cseremiszKBšəl 'Faden'
    Ušüľö 'Faden'
    Mśüľü̆ 'Faden'
    Bšülö 'Klafter'
     
    udmurt/votjákKsul 'Faden, Schloß, Klafter'
    Gsị̑l 'Faden, Schloß, Klafter'FUF: 15:11 (Wichmann)
     
    komi/zürjénSsi̮l 'Faden, Schloß, Klafter; so viel Garn, wie man mit der Spindel gesponnen hat, bis die Hand ausgestreckt ist (also ugf. eine Klafter)'
    Psi̮v 'so viel Garn wie man mit der Spindel gesponnen hat, bis die Hand ausgestreckt ist (also ugf. eine Klafter)'
     
    hanti/osztjákVlö̆l 'Faden, Klafter'OL: 188
    Vjjö̆l 'Faden, Klafter'OL: 188
    DTtĕt 'Faden, Klafter'OL: 188
    Olȧ̆l 'Faden, Klafter'OL: 188
     
    manysi/vogulTJtäl 'Faden (Maß)'WV: 30
    KUtäl 'Faden (Maß)'WV: 30
    Ptäľ 'Faden (Maß)'WV: 30
    Sotal 'Faden (Maß)'WV: 30
     
    magyar öl 'Schloß; Klafter, Faden'
     
    ? nyenyecOćīb́e 'Klafter'Juraksamojedisches: 514
    Njćīm̥ā 'Klafter'Juraksamojedisches: 514
     
    ? enyecChtīe 'Klafter'
    Bt́ibe 'Klafter'
     
    ? nganaszan tˊˋīmi 'Klafter'
     
    ? szölkupTatii 'Klafter'
    Ntii 'Klafter'
    Ketii 'Klafter'
     
    ? mator мимя 'мера, меряю'Janhunen, SW: 163


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A szamojéd szavak csak akkor tartozhatnak ide, ha a nyenyec , , enyec b, nganaszan és mator m képző, nem pedig a tőhöz tartozik. A képző néküli tőszót talán az enyec Ch. tīe és szölkup tii képviselik, ha bennük nem tűnt el egy *m hang.

    A mordvin E 'öl (ruhán)', cseremisz KB eltem 'nyalábnyi, ölnyi', zürjén P e̮ve̮∙ʒ́ 'öl (ruhán)', osztják N ɑ̄l 'öl (fn)' és vogul N ɑ̄l (Harmatta: MNy. 43: 278) szavak kikövetkeztethető első szótagi *ä hangjuk miatt nem lehetnek a magyar öl megfelelői (lásd *älɜ 'öl (ruhán)' FU).



    Bibliográfia
    • Beitr 205 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Lehtisalo: FUF 21: 46 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Toivonen: FUF 29: 162 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 29, 34 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 54 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Lehtisalo: MSFOu 72: 85 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 846 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Bereczki: NyK 70: 33 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • s-Laute 18.00
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Janhunen: SW 163 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • E.Itkonen: UAJb 34: 200 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • VglWb 1: 562 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Lytkin: VokPerm 197 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.