Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. sorɜ, sorɜ-śɜ FU    'arasz'  de 'Spanne'  en 'span '



    UEW № 908 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Hosszú


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    mari/cseremiszUsorž 'Spanne'NyK: 45:353 (Beke)
    JUšor 'Spanne'JSFOu: 42/6:5 (Wichmann)
    Mšorž 'Spanne'
     
    hanti/osztjákVsort 'Spanne'876
    DNsurt 'Spanne'
    Osorəs 'Spanne'
     
    manysi/vogulTtåras 'Spanne'ÁKE: 143
    KUtōrəs 'Spanne'MSFOu: 116:195 (Kannisto-Liimola), FUF: 17:82 (Kannisto)
    Ptōrəs 'Spanne'MSFOu: 116:195 (Kannisto-Liimola), FUF: 17:82 (Kannisto)
    LUtåras 'Spanne'ÁKE: 143
    Sotɔ̄ras 'Spanne'MSFOu: 116:195 (Kannisto-Liimola), FUF: 17:82 (Kannisto)
     
    magyar arasz 'Spanne'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Az osztják szó végi s a szó végi s (> *ś) asszimiláló hatásával magyarázható. A *śɜ képzős cseremisz, osztják O, vogul és magyar adatok alapján feltehető, hogy a *sorɜ-śɜ alapszó egykor az osztják nyelv többi nyelvjárásában is megvolt, de később a t képzőt tartalmazó V sort stb. alak kiszorította a használatból.

    A FU korban talán a toldalék nélküli *sorɜ alak mellett létezett egy a *śɜ denominális képzővel ellátott *sorɜ-śɜ alak is.

    A finn sormi (Gen. sormen), lapp N suorˈbmâ-rbm- és mordvin sur 'ujj' szavak idevonása (Velcsov: NéprNytud. 2: 72) téves (lásd még *sorme 'ujj' FV).

    A többek által idevont szamojéd, nyenyec ťerua, ťervua 'negyed' (Munkácsi: NyK 23:90Gombocz: Thomsen-Festschr. 10Beitr. 210 Anm. ?-lel; EtSz.FUV ?-lel) nem tartozik ide.



    Bibliográfia
    • Moór: ALH 2: 364 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Beitr 210 Anm = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Toivonen: FUF 15: 78 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUF 2: 256 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Joki: FUFA 32: 46 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Wichmann: JSFOu 42/6: 5 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Ahlqvist: Kulturw 195 = Ahlqvist, August, Die Kulturwörter der westfinnischen Sprachen. Ein Beitrag zu der älteren Kulturgeschichte der Finnen. Deutsche, umgearb. Aufl. Helsingfors 1875 (Forschungen auf dem Gebiete der ural-altaischen Sprachen. II. Theil).
    • Zsirai: MNy 23: 317 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Wichmann: MNy 8: 320 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 751 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Mészöly: ÓmSzöv 234 = Mészöly, Gedeon, Ómagyar szövegek nyelvtörténeti magyarázatokkal. Budapest 1956.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Wichmann: Vir 1913: 132 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Hunfalvy: VogF 270 = Hunfalvy, Pál, A' Vogul föld és nép. Reguly Antal hagyományaiból kidolgozta -. Pest 1864 (Reguly Antal hagyományai, 1).