Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. suδ̕ɜ U    '(kéz)ujj'  de 'Finger'  en 'finger '



    UEW № 910 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Testrészek


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    hanti/osztjákVluj 'Fingerhut'OL +125; 1039-40
    Vjjɔj 'Finger'OL: 298: 1039
    Vjjuj 'Fingerhut'OL: 125: 1039-40
    Trjʌoj 'Fingerhut'OL: 125: 1039-40
    Trjʌuj 'Finger'OL: 298: 1039
    DNtuj: jonttuj 'Finger, Fingerhut, Nähring'
    DTtüj 'Finger'OL: 298: 1039
    DTtüj: wȧńməŋtüj 'Kastenring'OL: 125: 1039-40
    Oluj 'Fingerring'OL: 125: 1039-40
    Oluj 'Finger'OL: 298: 1039
    Kazʌŭj 'Finger'OL: 298: 1039
    Kazʌŭj: jɔntəsʌŭj 'Fingerring'OL: 125: 1039-40
     
    manysi/vogulTJtoľā 'Fingerring, ujj, Finger'WV: 121
    KUtoľə 'Fingerring, ujj, Finger'WV: 121
    Ptuľə 'Fingerring, ujj, Finger'WV: 121
    Ptuľ: katttuľ 'Finger'kat 'Hand'MSz, WV: 7
    Sotuľa 'Fingerring; ujj; Finger'WV: 121
     
    magyar ujj 'Finger; Zehe'
     
    mator taje-da 'Finger'Beitr: 211
     
    karagassz taja-m 'Finger'Beitr: 211


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Az ősosztjákban *u ~ *ɔ váltakozás során létrejött, hangtani és jelentéstani tekintetben eltérő szópár az osztják keleti nyelvjárásokban megmaradt, míg a nyugati nyelvjárásokban egybeesett; azonban a DN tuj a várható *tüj helyett és a DT tüj a várható *tuj helyett szabálytalan, bár az is lehetséges, hogy a szópár egyik tagja kiszorította a másikat.

    A magyar jj magánhangzóközi nyúlás (ujjat, ujjam stb.) eredménye.

    Velcsov (MNy 61: 302) alapján a magyar ujj '(kéz)ujj' és ujj 'ruhaujj' szavak összefügghetnek oly módon, hogy a második szó az elsőből keletkezett, és jelentéstanilag elkülönült. Ez a magyarázat azonban nemcsak a jelentéskülönbség, hanem az alapszó eltérő vokalizmusa és konszonantizmusa miatt sem meggyőző (lásd még *soja 'kar, ruhaujj' U).



    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 196-7, 216 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • ÁKE 318, 611 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Beitr 210 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Steinitz: DEWO 719-20 = Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Berlin 1966– (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin).
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 864 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Paasonen: NyK 40: 355 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Steinitz: OstjVok 100 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des ostjakischen Vokalismus. Berlin 1950.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 429 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Anderson: Wandl 12 = Anderson, Nikolai, Wandlungen der anlautenden dentalen spirans im ostjakischen. St.-Pétersbourg 1893 (Mémoires de l'Académie Impériale des Sciences de St.-Pétersbourg. VII série. Tome XL, No„– 2 et dernier).