Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. śorwa FU    'szarv'  de 'Horn'  en 'horn, antler'



    UEW № 978 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Körperteile


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  sarvi 'Horn, Waldhorn'Gen. sarven
     
    Estnisch  sarv 'Horn, Geweih, Fühlhorn der Insekten'Gen. sarve
     
    Livisch  sō̬ra 'Horn'Kett [liv]
     så̄ra 'Horn'
     
    SaamiLtjårˈvē 'antler or horn of animal'
    Nčoarˈve -rv- 'antler or horn of animal'
    Notčuairv 'antler or horn of animal'Kuollan:791
    Kldčuѳirv 'antler or horn of animal'Kuollan:791
    Tčı̊ѳirve 'antler or horn of animal'Kuollan:791
    Kčı̊ѳirve 'antler or horn of animal'
     
    MordwinischEśuro 'Horn'
    Eśura 'Horn'
    Mśura 'Horn'
     
    Mari/TscheremissischKBšur 'Horn'
    Ušur 'Horn'
    Bšur 'Horn'
     
    Wotjakisch/UdmurtischSśur 'Horn'
    Kśur 'Horn'
    Gśu̇r 'Horn'Wichm [wotj]
     
    Komi/SyrjSśur 'Horn'
    Pśur 'Horn'
    POśur 'Horn'
     
    Chanti/OstjakischCt́ĕrpə 'männliches Elentier'OL:201
    Kamt́ȧ̆rpə 'männliches Elentier'
    Kazśărpĭ 'männliches Elentier'
     
    Mansi/WogulischKOśōrp 'Männchen vom Elentier'
    KMsōrp 'Männchen vom Elentier'
    KUšōrəp 'Männchen vom Elentier'Bárczi, Szótöv:88
    Pšōrp 'Männchen vom Elentier'
    Sosɔ̄rpi 'Männchen vom Elentier'
     
    Ungarisch szarv 'Horn, Gehörn'
     szarvas 'gehörnt, Hirsch'
     szaru 'Horn, Hornstoff'
    Altszaru 'Horn, Gehörn'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    < indoeurópai: ősárja *śr̥va- : óind śṛ́ṅga- 'szarv', avesztai srū- 'szarv', avesztai sruuɑ̄- 'köröm', latin cervus 'szarvas' stb.

    Az osztják pə, pi és vogul əp, p, pi képző. 

    A finn és észt első szótagi a másodlagos. A finn sarvi stb. az eredeti a-tövű főnevek csoportjából analogikus úton átkerült az e-tövűek közé (sarvi ~ *sarvan > sarvi ~ sarven).

    Az osztják ť, ś és vogul KO ś ugor kori *ś > *ć hangváltozással magyarázható.

    Az osztják első szótagi palatális magánhangzó palatális mássalhangzó utáni ősosztják *ɑ̆ > *ə változás eredménye lehet.

    Az eredeti szaru ~ szarv- tőváltakozás *rγ < *rw változással magyarázható. A magyarban az ősmagyar *w a szó végén *u̯ félhangzóvá vált, és az előtte álló magánhangzóval kettőshangzót alkotott, majd hosszú magánhangzóvá vált (*szarú > szaru). A szarv v eleme a szarvat, szarvas stb. alakok analógiájára keletkezett nominatívuszban. Később a szaru ~ szarv váltakozás jelentéshasadáshoz vezetett (Bárczi, Szótöv. 41—2).

    Az osztják és vogul szavak mai 'jávorszarvas' jelentése korábbi 'szarvas (állat)' jelentésből fejlődött, vö. magyar szarv 'horn' ~ szarvas 'szarvas'. A 'szarvas állat' → 'jávorszarvas, szarvas' jelentések kialakulása az ugor nyelvekben tabuisztikus okokkal magyarázható.



    Literatur
    • Gyarm: Aff 82, 165, 194, 195, 272, 374, 375 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • ÁKE 49, 80, 557 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Hajdú: ALH 2: 287 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Jacobsohn: ArUgrof 124 = Jacobsohn, Hermann, Arier und Ugrofinnen. Göttingen 1922.
    • Collinder: CompGr 155 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Sajn: Dem 62, 113 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Munkácsi: Ethn 5: 140 = Ethnographia. 1–, Budapest 1890–.
    • Steinitz: FgrVok 36 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • Ravila: FUF 20: 91 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Lehtisalo: FUF 21: 13 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUF 29: 292, 31: 163 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUF 2: 258 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Kalima: Hirt-Festschr 2: 203
    • Setälä: JSFOu 14/3: 27, 16/2: 2 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Toivonen: JSFOu 56/1: 23 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Munkácsi: KSz 4: 376 = Keleti Szemle. Revue Orientale. 1–21. Budapest 1900–1932.
    • Hajdú: MKE 34 = Hajdú, Péter, A magyarság kialakulásának előzményei. Budapest 1953 (NytudÉrt 2).
    • Honti: MNy 81: 146 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Harmatta: MŐT 171 = Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Bartha Antal, Czeglédy Károly, Róna-Tas András. Budapest 1977.
    • Joki: MSFOu 151: 311 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Toivonen: MSFOu 67: 382 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Lehtisalo: MSFOu 72: 14 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSZ 282 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Strahlenberg: NOstTHarmL
    • Lakó: NyK 51: 26- = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • E.Itkonen: NyK 70: 353 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • s-Laute 39.00
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 82
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Setälä: UJb 8: 306 = Ungarische Jahrbücher. 1–23. Berlin 1921–1945 [Fortsetzung UAJb.]
    • VglWb 1: 638 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Kalima: Vir 1932: 106 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Ravila: Vir 1939: 107-112 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Toivonen: Vir 1949: 39, 1953: 20 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.