Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. śuwe U    'száj, pofa'  de 'Mund, Maul'  en 'mouth, muzzle'



    UEW № 993 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Körperteile


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  suu 'Mund, Mündung, Öffnung'
     suunne 'paikka, jossa lehmä on talvella navetassa, Stelle im Stall für die Kuh im Winter'Gen. suunteen
     
    Estnisch  suu 'Mund, Mündung, Öffnung'
     
    SaamiWfst́š́uu̯wɛ̮ 'Rachen, Speiseröhre'NyH:23:00
    Nčoddâ -dˈdâg- 'throat'
    Notčodd 'Speiseröhre, Schlund'Kuollan:773
    Kldčont 'Rachen, Speiseröhre'Kuollan:773
    Tčont 'Rachen, Speiseröhre'Kuollan:773
    Kčont 'Rachen, Speiseröhre'
     
    Mari/TscheremissischKBšu: imšu 'Nadelöhr'im 'Nadel'
    Ušu: imə̑šu 'Nadelöhr'im 'Nadel'
    Bšueš: ime-šueš 'Nadel'im 'Nadel'
     
    ? Wotjakisch/UdmurtischSśu 'Mund'
    Sśukaś 'Kwaß säuerliches Getränk'
    Kśu̇ 'Mund'
    Kśuez kwaśme '(er) durstet'kwaśme 'Kwas-'
    Ksu ''
     
    ? Komi/SyrjLuśu: śu-ke̮ś 'Kwaß'
    Leśu: śu-ke̮ś 'Kwaß'
    Udśu: śu-ke̮ś 'Kwaß, Getränk'
    Udśu-ke̮śe̮ kośme̮ 'ich bin sehr durstig'kośmi̮ni̮ 'trocken werden, trocknen'
    Udśu-ke̮śaś- 'trinken, seinen Durst löschen'
    Isukeś 'Durst'Wied [syrj]
     
    Mansi/WogulischKsunt 'Mündung eines Flusses, Öffnung eines Gefäßes'ÁKE:553
    Psunt: woŋ˳k˳-sunt 'Grubenmündung'MSFOu:101:154, 134:16
    Psut: kol-ow-sut 'Türöffnung'
    LUsåt (sånt-) 'Mündung eines Flusses, Öffnung eines Gefäßes'
    LMsut (sunt-) 'Mündung eines Flusses, Öffnung eines Gefäßes'
    Sosūp 'Mund'MSFOu:134:250
    Nsunt 'Mündung eines Flusses, Öffnung eines Gefäßes'
    Nsūp 'Mund'
     
    Ungarisch száj 'Mund Maul; Öffnung, Mündung'Px1Sg. -Px3Sg.. szám ~ szájam ~ szája
     szád 'Mündung Öffnung; (Faß) Spund'
     
    NenetsischOśo 'Speiseröhre, Hals, z.B. der Flasche, Ausfluß eines Flusses'Juraksamojedisches:450
     
    Enetsisch/Jenissej-SamojedischChsū 'Kehle'
    Chsō 'Kehle'
    Bso 'Kehle'
     
    SelkupischTasuolj 'Kehle, Stimme, Flußmündung'
    Nhoi 'Kehle, Stimme, Flußmündung'
    Nhoj̆ 'Kehle, Stimme, Flußmündung'
    Nhuoj 'Kehle, Stimme, Flußmündung'
    Kesói 'Kehle, Stimme, Flußmündung'
    KOsoi 'Kehle, Stimme, Flußmündung'
     
    Kamassisch soj 'Hals, Kehle'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A lapp ddâ, nt, vogul nt, p, szölkup lj, i, j̆ és kamassz j képző.

    A lapp és szamojéd 'nyelőcső, torok, nyak' jelentés másodlagos.

    A cseremiszben a szó csak az im-šu összetételben és specializálódott jelentésben ('tűfok') fordul elő.

    A votják śukaś és zürjén śukeś 'kvász' szók előtagjában a zürjén śu 'rozs, gabona' (lásd *śuka 'polyva, toklász' FP) szó rejlik.

    A magyar száj szó j eleme a birtokos személyjeles (szájam stb.) alakból vonódott el; eredetileg hiátustöltő volt.

    A nyenyec ś szabálytalan.

    A *ntɜ képző az ugor korban (vö. vogul sūnt, magyar szád) — vagy talán a finnugor korban (finn suunne) — a tőhöz járult; azonban az még valószínűbb, hogy az egyes nyelvek külön életében keletkezett származékszókról van szó.



    Literatur
    • Gyarm: Aff 55, 82, 83, 101 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • ÁKE 460, 552 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Beitr 212 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Sajn: Dem 59, 112, 126 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Hunfalvy: FMSz 27 = Hunfalvy, Pál, Finn és magyar szók egybehasonlítása. Pest 1853.
    • Lehtisalo: FUF 21: 22 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUF 2: 265 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 53 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 266 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Strahlenberg: NOstT = Strahlenberg, Philipp Johan von, Das Nord- und Ostliche Theil von Europa und Asia. Stockholm 1730.
    • NyH7
    • Halász: NyK 23: 271 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • s-Laute 97.00
    • Toivonen: SitzFAk 1949: 178 = Sitzungsberichte der Finnischen Akademie der Wissenschaften. 1908-. Helsinki 1909-.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Strahlmann 241 = Strahlmann, Johann, Finnische Sprachlehre für Finnen und Nicht-Finnen. Mit Beziehung auf die Aehnlichkeit der finnischen Sprache mit der ungarischen... St. Petersburg 1816.
    • Lindström: Suomi 1852: 89
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 560 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Hunfalvy: VogF 283 = Hunfalvy, Pál, A' Vogul föld és nép. Reguly Antal hagyományaiból kidolgozta -. Pest 1864 (Reguly Antal hagyományai, 1).