Uralonet

śuwe U 'száj, pofa' de 'Mund, Maul' en 'mouth, muzzle'

UEW № 993 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: Testrészek

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


finn		suu 'Mund, Mündung, Öffnung'
		suunne 'paikka, jossa lehmä on talvella navetassa, Stelle im Stall für die Kuh im Winter'	Gen. suunteen

észt		suu 'Mund, Mündung, Öffnung'

számi/lapp	Wfs	t́š́uu̯wɛ̮ 'Rachen, Speiseröhre'		NyH:23:00
	N	čoddâ -dˈdâg- 'throat'
	Not	čodd 'Speiseröhre, Schlund'		Kuollan:773
	Kld	čont 'Rachen, Speiseröhre'		Kuollan:773
	T	čont 'Rachen, Speiseröhre'		Kuollan:773
	K	čont 'Rachen, Speiseröhre'

mari/cseremisz	KB	šu: imšu 'Nadelöhr'	im 'Nadel'
	U	šu: imə̑šu 'Nadelöhr'	im 'Nadel'
	B	šueš: ime-šueš 'Nadel'	im 'Nadel'

? udmurt/votják	S	śu 'Mund'
	S	śukaś 'Kwaß säuerliches Getränk'
	K	śu̇ 'Mund'
	K	śuez kwaśme '(er) durstet'	kwaśme 'Kwas-'
	K	su ''

? komi/zürjén	Lu	śu: śu-ke̮ś 'Kwaß'
	Le	śu: śu-ke̮ś 'Kwaß'
	Ud	śu: śu-ke̮ś 'Kwaß, Getränk'
	Ud	śu-ke̮śe̮ kośme̮ 'ich bin sehr durstig'	kośmi̮ni̮ 'trocken werden, trocknen'
	Ud	śu-ke̮śaś- 'trinken, seinen Durst löschen'
	I	sukeś 'Durst'		Wied [syrj]

manysi/vogul	K	sunt 'Mündung eines Flusses, Öffnung eines Gefäßes'		ÁKE:553
	P	sunt: woŋ˳k˳-sunt 'Grubenmündung'		MSFOu:101:154, 134:16
	P	sut: kol-ow-sut 'Türöffnung'
	LU	såt (sånt-) 'Mündung eines Flusses, Öffnung eines Gefäßes'
	LM	sut (sunt-) 'Mündung eines Flusses, Öffnung eines Gefäßes'
	So	sūp 'Mund'		MSFOu:134:250
	N	sunt 'Mündung eines Flusses, Öffnung eines Gefäßes'
	N	sūp 'Mund'

magyar		száj 'Mund Maul; Öffnung, Mündung'	Px1Sg. -Px3Sg.. szám ~ szájam ~ szája
		szád 'Mündung Öffnung; (Faß) Spund'
	ÚESz.	szád
	ÚESz.	száj

nyenyec	O	śo 'Speiseröhre, Hals, z.B. der Flasche, Ausfluß eines Flusses'		Juraksamojedisches:450

enyec	Ch	sū 'Kehle'
	Ch	sō 'Kehle'
	B	so 'Kehle'

szölkup	Ta	suolj 'Kehle, Stimme, Flußmündung'
	N	hoi 'Kehle, Stimme, Flußmündung'
	N	hoj̆ 'Kehle, Stimme, Flußmündung'
	N	huoj 'Kehle, Stimme, Flußmündung'
	Ke	sói 'Kehle, Stimme, Flußmündung'
	KO	soi 'Kehle, Stimme, Flußmündung'

kamassz		soj 'Hals, Kehle'

Magyarázat

A lapp ddâ, nt, vogul nt, p, szölkup lj, i, j̆ és kamassz j képző.

A lapp és szamojéd 'nyelőcső, torok, nyak' jelentés másodlagos.

A cseremiszben a szó csak az im-šu összetételben és specializálódott jelentésben ('tűfok') fordul elő.

A votják śukaś és zürjén śukeś 'kvász' szók előtagjában a zürjén śu 'rozs, gabona' (lásd *śuka 'polyva, toklász' FP) szó rejlik.

A magyar száj szó j eleme a birtokos személyjeles (szájam stb.) alakból vonódott el; eredetileg hiátustöltő volt.

A nyenyec ś szabálytalan.

A *ntɜ képző az ugor korban (vö. vogul sūnt, magyar szád) — vagy talán a finnugor korban (finn suunne) — a tőhöz járult; azonban az még valószínűbb, hogy az egyes nyelvek külön életében keletkezett származékszókról van szó.

Bibliográfia

Gyarm: Aff 55, 82, 83, 101 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
ÁKE 460, 552 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
Beitr 212 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
Sajn: Dem 59, 112, 126 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Hunfalvy: FMSz 27 = Hunfalvy, Pál, Finn és magyar szók egybehasonlítása. Pest 1853.
Lehtisalo: FUF 21: 22 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Setälä: FUF 2: 265 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Setälä: JSFOu 30/5: 53 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 266 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
Strahlenberg: NOstT = Strahlenberg, Philipp Johan von, Das Nord- und Ostliche Theil von Europa und Asia. Stockholm 1730.
NyH7
Halász: NyK 23: 271 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
s-Laute 97.00
Toivonen: SitzFAk 1949: 178 = Sitzungsberichte der Finnischen Akademie der Wissenschaften. 1908-. Helsinki 1909-.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Strahlmann 241 = Strahlmann, Johann, Finnische Sprachlehre für Finnen und Nicht-Finnen. Mit Beziehung auf die Aehnlichkeit der finnischen Sprache mit der ungarischen... St. Petersburg 1816.
Lindström: Suomi 1852: 89
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
VglWb 560 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
Hunfalvy: VogF 283 = Hunfalvy, Pál, A' Vogul föld és nép. Reguly Antal hagyományaiból kidolgozta -. Pest 1864 (Reguly Antal hagyományai, 1).