Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. śȣ̈ne FU    'taplógomba'  de 'Zunder, Baumschwamm'  en 'tinder fungus '



    UEW № 995 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Tüzelő


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn sieni 'Pilz, Schwamm'Gen. sienen
    regsiena 'Erdschwamm'
     
    észt seen 'Pilz, Schwamm'Gen. seene
     
    számi/lappLtjatnā 'Feuerschwamm an Birken wachsender, von dem man Zunder bekommt'
    Nčadna -ān- 'tinder-fungus on birch trees'
    Nsie·etna 'kääpäsieni; Baumschwamm'< finn
    Nott́š́ā͕nnᵅ 'Baumschwamm, Birkenlöcherschwamm'
    Kldt́š́ānnᵅ 'Baumschwamm, Birkenlöcherschwamm'
    Tt́š́ā͕nna 'Baumschwamm, Birkenlöcherschwamm'TESz:646
    Kt́š́ā͕nna 'Baumschwamm, Birkenlöcherschwamm'
     
    mari/cseremiszKBšin 'Baumschwamm, Zunder'
    Ušen 'Zunder'
    Bšen 'Zunder'
     
    udmurt/votjákSsenki̮ 'Zunder, Schwamm'
    Sśeńki 'Zunder, Schwamm'
    Ksenka 'Zunder, Schwamm'
    Ksenkə̑ 'Zunder, Schwamm'
    Kśenkə̑ 'Zunder, Schwamm'
    Gśeńki 'Zunder, Schwamm'FUF:2:262 (Wichmann, mitg. Setälä)
     
    hanti/osztjákVjsäṇəγ: säṇəγ nöŋis 'Zunderschwamm (der Birke)'Ostjakisches:861-862
    DNsȧnə 'Baumschwamm (an jederlei Bäumen) Birkenschwamm'
    Osȧn 'Baumschwamm (an jederlei Bäumen)'
     
    manysi/vogulTJšīnə·w 'Baumschwamm'FUF:21:30 (Kannisto, mitg. Lehtisalo)
    KUšēnəj 'Baumschwamm'
    Pšēnəγ 'Baumschwamm'
    Sosēniγ 'Baumschwamm'
     
    ? magyar szén 'Kohle, Feuer'Akk. szenet


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A votják ka, ki̮, ki, osztják γ, ə és vogul w, γ képző.

    A finn siena szabálytalan nyelvjárási változat.

    A votjákban a szó belseji ń hatására néhány nyelvjárásban ś változás történt.

    A lapp, osztják és magyar szavak eredeti *ä hangra, a votják, cseremisz és finn szavak pedig eredeti *e hangra utalnak. Az ősvogul *ī szintén szabálytalan.

    A magyar szóhoz lásd még *śine 'faszén' FU.

    A szamojéd nyenyec sibea: tūsibea, enyec sio: tūsio és nganaszan simi 'szén' (Hunfalvy: MNyszet 3: 266; Halász: NyK 23: 274; Setälä: FUFA 12: 24, JSFOu. 30/5: 71; NyH7) szó belseji b és m hangja miatt nem tartozik ide.



    Bibliográfia
    • Beke: CserNyt 16, 83 = Beke, Ödön, Cseremisz nyelvtan. Budapest 1911 (FF 16 – Sonderdruck aus NyK 39–41).
    • Steinitz: FgrVok 127.00 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • Lehtisalo: FUF 21: 30, 52 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setalä: FUF 2: 263, 268 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Wichmann: FUF 6: 20 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Wiklund: MSFOu 10: 153 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Uotila: MSFOu 65: 365 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • K.Donner: MSFOu 71: 44 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Nyíri: NéprNytud 1: 81 = Néprajz és Nyelvtudomány. 1–, Szeged 1957– (Acta Univ. Szegediensis. Sectio enthnographica et linguistica).
    • Lakó: NyK 50: 215-6, 51: 51 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Radanovics: NyK 59: 226 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Nyíri: NyvIr 1: 77
    • s-Laute 127.00
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 84
    • Europeaus: Suomi 1868: 164
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 735 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Anderson: Wandl 38.00 = Anderson, Nikolai, Wandlungen der anlautenden dentalen spirans im ostjakischen. St.-Pétersbourg 1893 (Mémoires de l'Académie Impériale des Sciences de St.-Pétersbourg. VII série. Tome XL, No„– 2 et dernier).