Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. ju Ug    'vminek a belseje'  de 'das Innere von etwas'  en 'interior/inside of something'



    UEW № 1761 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Belül


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    hanti/osztjákVjoγ 'nach Hause'Ostjakisches: 142
    DNjŏχ 'nach Hause, zurück'Ostjakisches: 142
    Ojŏχi 'nach Hause, ins Haus'Ostjakisches: 142
     
    manysi/vogulTJjüw 'hinein, nach Hause'JSFOu: 58/3:16 (Kannisto, mitg. Liimola)
    TJjün 'zu Hause'WV: 199
    KUjuw 'hinein, nach Hause'JSFOu: 58/3:16 (Kannisto, mitg. Liimola)
    KUjon 'zu Hause'WV: 199
    Pjüw 'hinein, nach Hause'JSFOu: 58/3:16 (Kannisto, mitg. Liimola)
    Pjün 'zu Hause'WV: 199
    Sojuw 'hinein, nach Hause, zurück'JSFOu: 58/3:16 (Kannisto, mitg. Liimola)
    Sojun 'zu Hause'WV: 199
     
    magyarregjoh 'das Innere, Bauch, Magen'
    regjuh 'das Innere, Bauch, Magen'
    regéh 'das Innere, Bauch, Magen'
    regíh 'das Innere, Bauch, Magen'
    Altiunhum 'Herz, Sinn, Leber, Lende'ÓMS: 1300 k.
    Altyonhanban 'Herz, Sinn, Leber, Lende'JókK 3
    Alteehodath 'Herz, Sinn, Leber, Lende'JordK 391
    Alteehaban 'Herz, Sinn, Leber, Lende'JordK 902
    ÚESz.jonh


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Ostj. γ und wog. w (< *γ) sind Lativsuffixe, wog. n ist ein Lokativsuffix.

    Das ung. Wort ist eine verdunkelte Zusammensetzung. Zur obengenannten Grundform gehört das erste Glied jo-, ju- des älteren jonh-, junh (s. altung. Belege). Das zweite Glied -χun des rekonstruierten urung. *juχunȣ s. unter *kunȣ 'Bauch' FU. Altung. jonh-, junh- sind durch Metathese des h, joh, juh durch Denasalisierung und die mit einem Vokal beginnenden Formen durch einen Lautwandel jo-, ju- > i ~ ë (> í ~ é) entstanden (vgl. altung. yonkab > inkább, juhar > ihar, juhász > ihász).

    Die ung. undurchsichtig gewordene Zusammensetzung ist möglicherweise aus einer koordinierenden Konstruktion ('innerer Teil-Bauch') entstanden.



    Bibliográfia
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Bárczi: Htört2 106 132 158 = Bárczi, Géza, Magyar hangtörténet. 2., bővített kiadás. Budapest 1958 (EMNyp).
    • Horger: MSzav 43.00 = Horger, Antal, Magyar szavak története. Közérdekű magyar szófejtések gyűjteménye. Budapest 1924.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • Szinnyei: NyK 35: 478 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.