Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. ićä U    'apa'  de 'Vater'  en 'father'



    UEW № 140 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés



    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn isä 'Vater'
     iso 'isä, isäkulta; Vater, Väterchen'SKES
     ?iso 'groß an Fläche, weit'
     
    észt isa 'Vater'
     
    számi/lappNœč 'Vater'
    Nœčče 'Vater'
    Notehč (ejj) 'Vater'
    Ajēč (ječča) 'Vater'
    Aeč (ečča) 'Vater'
    Tjiečče (jea) 'Vater'Kuollan:29, 501
     
    ? mordvinMoćä 'Vaterbruder, der älter ist als der Vater'
    Moću 'groß'
     
    mari/cseremiszKBəzä 'älterer Bruder; jüngerer Bruder des Vaters'
    Uiza 'älterer Bruder; jüngerer Bruder des Vaters'
    Miźa 'älterer Bruder; jüngerer Bruder des Vaters'
    Biza 'älterer Bruder; mein Vetter ... wenn älter (als ich) ...'
     
    manysi/vogulKUɑ̄ś 'Vater der Mutter'MSFOu: 93: 137 (Kannisto mitg. Liimola)
    Pɑ̄ś 'Vater der Mutter'MSFOu: 93: 137 (Kannisto mitg. Liimola)
     
    magyar ős 'Ahn, der Urahne, Vorfahr, Vorvater; uralt, ur-'
    regös 'Ahn, der Urahne, Vorfahr, Vorvater; uralt-, ur-'NySz
    regösi 'Ahn, der Urahne, Vorfahr, Vorvater; uralt-, ur-'
    Alt 'Großvater'
    Altiʃemucut 'Ahn, Vorfahr, Vorvater, uralt, ur-,'HB;, 1192-95, 1575: Heltai Kron. 5:
    Altaz oͤ eѕei 'der Urahne'
    ÚESz.ős
     
    nyenyecOnīśe 'Vater'Juraksamojedisches:327
     
    enyecChäδɑ̄ 'Vater'JSFOu:58/1:12 (Donner-Joki)
    Keδe 'Vater'
     
    nganaszan jase 'Vater'Gen. jaje
     
    szölkupTaɛˆs 'Vater'
    Nêhê 'Vater'
    Nêχ 'Vater'
    Keas 'Vater'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A mordvin szavak idetartozása az első szótagi o miatt bizonytalan.

    Ha a finn iso 'nagy' és mordvin oću idevonható, akkor a finnugor szó jelentése 'nagy' volt. Ebből az 'apa' jelentés könnyen érthető.

    A karagassznak tekintett heseb 'apám' (Collinder: CompGr. 377) alak tulajdonképpen a szölkup Kar. nyelvjárásából való.



    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 70, 110, 158 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Beitr 161, 237 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Collinder: CompGr 377 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Tunkelo: FUF 13: 119 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Toivonen: FUF 19: 137 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUF 29: 301, 31: 180 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 55 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Liimola: MSFOu 98: 137 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 857 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Halász: NyK 24: 455 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Castrén: Suomi 1845: 181
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • E.Itkonen: UAJb 34: 200 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • E.Itkonen: Vir 1945: 163 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.