Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. wiŋe FU    'vég, vminek a vége'  de 'Ende'  en 'end, the end of something'



    UEW № 1151 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Szél. Oldal. Vég


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn viime 'das Letzte; zuletzt, letztens; jüngst, vorig, vergangen'
     viimein 'endlich, schließlich'
     viimeinen 'letzt, jüngst, äußerst; Letzter'
     
    észt viimane 'letzte'Gen. viimase, viimatse
     viimne 'letzte'
     
    számi/lappNviimâg 'endlich'< finn
     
    ? magyar vég 'Ende, Schluß; Zweck'
     végül 'endlich, schließlich, letzten Endes'
    ÚESz.vég


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A finn me és észt mane képző.

    A finnben *wiŋe > *vije > *viji > vii változással lehet számolni (E. Itkonen: FUF 30: 48). Az egyeztetés csak akkor fogadható el, ha a finn ii nem eredeti ije-re megy vissza.

    A magyar g ugor *ŋk-n keresztül eredeti *ŋ hangból alakult.

    Többen (lásd Bibliográfia) idevonták a zürjén vi̮j : še̮r-v. 'közép, közepe vminek stb.' szót, ami azonban nem fogadható el, mivel a zürjén i̮ hangnak nem felelhet meg a finn ii és magyar é. A zürjén szó etimológiájához lásd *wujɜ 'vidék, táj, oldal; vég, határ' FU.

    Györke (MNy. 40: 17) és a FUV idekapcsolta a szölkup uug 'vég(e vminek)' szót, amely azonban veláris hangrendje miatt egy másik etimológiai egyeztetéshez tartozik, lásd *ukɜ (*okɜ) 'fej' U.




    Bibliográfia
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Wichmann: FUF 14: 118, 16: 209 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • E.Itkonen: LpChr 178.00 = Itkonen, Erkki, Lappische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und Wörterverzeichnis. Helsinki 1960 (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VII).
    • Fábián: MNyszet 6: 36 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • Uotila: MSFOu 65: 265 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 568 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Genetz: Suomi 1897/3/13: 45
    • Uotila: SyrjChr 180 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.