Az Uralothek alapján |
|
![]() ![]() ![]() ![]() |
| ? udmurt/votják | S | ǯe̮k 'Tisch' | |||||
| K | žȯk 'Tisch' | ||||||
| G | ǯe̮k 'Tisch' | Wichm [wotj] | |||||
| komi/zürjén | S | ǯek 'Stuhl' | |||||
| P | ǯek 'Klotz' | ||||||
| PO | ǯek 'Klotz zum Sitzen' | ||||||
| hanti/osztják | O | seχ 'neben der Tür, dem Fenster befindlicher Teil der Wand' | < komi/zürjén | ||||
| Kaz | šek 'Pfosten (der Tür, des Fensters); Türsturz (nicht Schwelle)' | < komi/zürjén | |||||
| ? magyar | reg | csög 'Holzklotz Baumstrunk, Stubben, ausgegrabene Baumwurzel' | |||||
| reg | csök 'in der Erde gebliebener Stumpf der abgeschnittenen Weidenrute, in die innere Seite des Fischerbootes eingelassener kurzer Pflock, an den der Strick des Netzes gehängt wird' | ||||||
| reg | göcs 'Holzklotz' | ||||||
| reg | csök 'Holzklotz Baumstrunk, Stubben, ausgegrabene Baumwurzel' | ||||||
A magyar szabálytalan szókezdő cs — az elvárt s helyett — azzal magyarázható, hogy az ősmagyarban cs-ző és s-ező nyelvjárások álltak szemben egymással. Az eredeti csök alakból zöngésüléssel csög lett, majd hangátvetéssel keletkezett a göcs szó. A magyar szavak idetartozása a magyar (nyj.) csög 'csomó' szóval való lehetséges közös eredetük miatt is kétséges. Az utóbbihoz lásd a *ćȣ̈ŋkɜ 'csomó; csomót köt' Ug szócikket.
A finn tykkä, tykkö 'nagy darab, tönk' (Wichmann: FUF 11: 185) és osztják (OL 107) DN čoχ: čoχčup 'tönkdarab' (čup 'darab') (Wichmann ebd.; Joki: FUFA 32: 50) szavak a szókezdő t, valamint veláris hangrendjük miatt nem tartoznak ide.