Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. ipɜ, ipɜ-sɜ, ipɜ-śɜ U    'íz; szag'  de 'Geschmack; Geruch'  en 'taste; smell (tr)'



    UEW № 151 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Geruch. Geschmack


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    SaamiLhapsa ~ haksa 'Geruch der Rentiermist im Sommer'
    Nhâkˈsâ -vs- 'excrement of reindeer in summer'
    Nhâkˈse -vs- 'smell (trans.), know the smell of, smell at, sniff'
    Friisafse 'odor'Friis
    Friisavse=hakse 'odor'Gen. havse
    Notѳhps 'Gestank, Geruch'Kuollan:86
    Notɑihpse 'stinken, riechen'
    Kldaps 'Gestank, Geruch'Kuollan:86
    Kldɑipse 'stinken, riechen'
    Taps 'Gestank, Geruch'Kuollan:86
    Tɑipse 'stinken, riechen'
     
    MordwinischMopoś 'Geruch, Witterung'Beitr:245
     
    Mari/TscheremissischKBüpš 'Geruch'
    Uüpš 'Geruch'
    Müpś 'Geruch'
    Büpš 'Kohlengas, Geruch'
     
    Komi/SyrjSis (isk-) 'Gestank, Geruch'
     
    Chanti/OstjakischVewəl 'Geruch, Geschmack'OL:155
    Vewsintə: ämˈnə ewsintəsi 'der Hund schnupperte'OL:69
    DNepət 'Geruch, Geschmack'OL:155
    DNepsent- 'schnuppern, wittern (Hund)'OL:69
    Oepəl 'Geruch, Geschmack'OL:155
     
    Mansi/WogulischTJät 'Geruch, Gestank'WV:31
    KUɑ̄t 'Geruch, Gestank'WV:31
    Pɑ̄t 'Geruch, Gestank'WV:31
    Soat 'Geruch, Gestank'WV:31
    Nɑ̄p 'pára; kigőzölgés; Dunst, Ausdünstung'VNGy:1:0178
    Näp 'pára; kigőzölgés; Dunst, Ausdünstung'
     
    Ungarisch íz 'Geschmack'
    regiz 'Geruch, Duft'
    regéz 'Geruch, Duft'
    regüz 'Geruch, Duft'
    regűz 'Geruch, Duft'
     
    NenetsischOŋapt 'Geruch'Juraksamojedisches:11
     
    Enetsisch/Jenissej-Samojedisch obto 'Geruch, Gestank'
     
    Tawgy ŋobta 'Geruch, Gestank'
     
    SelkupischTaaptэ 'Gestank, Geruch'
    Tyāpte 'Geruch, Gestank'MSFOu:49:118 (Donner)
    Keăptɒ 'Gestank, Geruch'
     
    Kamassisch puʔbtu 'Duft; Geruch'
     puʔptu 'Duft; Geruch'
     
    Koibalisch обдаʌем 'пущаю дым из роту'Janhunen, SW:16


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A legvalószínűbb, hogy a *sɜ, illetve *śɜ névszóképző már az uráli alapnyelvben a tőhöz járult. A mordvinban és cseremiszben, továbbá az osztj. V ewsintə- származékban stb. az alapnyelvi *śɜ képzős alakok, a többi nyelvben pedig a *sɜ képzős alakok őrződtek meg. Az *ipɜ alapszó csak a vogulban maradt meg.

    A kamassz szóbelseji p a szóbelseji bt, pt mássalhangzó-kapcsolat hasonító hatására alakult ki.



    Literatur
    • Hajdú: ALH 4: 23 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Beitr 245 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Collinder: CompGr 101 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Setälä: FUFA 12: 62 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Gombocz: Jelt 85 = Gombocz, Zoltán, A magyar történeti nyelvtan vázlata. IV. Jelenléstan. [Pécs] 1926 (Tudományos Gyűjtemény. 16).
    • Setälä: JSFOu 30/5: 60 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Donner: MSFOu 49: 118 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Uotila: MSFOu 65: 412 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 764, 828 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Halász: NyK 24: 453 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Hajdú: NyK 55: 65 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 72: 159 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Sauvageot: Rech 125 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • Janhunen: SW 16 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Castrén: Versuch 77 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.
    • VglWb 1: 807 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.