Az Uralothek alapján |
|
![]() ![]() ![]() ![]() |
| finn | jäsen 'Glied, Gelenk' | Gen. jäsenen | |||||
| észt | jäse 'Glied (einer Kette od. am Körper)' | Gen. jäseme | |||||
| számi/lapp | N | jæsân 'Glied, Gelenk' | < finn | ||||
| mordvin | E | eźńe 'Gelenk, Glied' | Beitr: 230 | ||||
| M | jäźńä 'Gelenk, Glied' | ||||||
| M | äźńä 'Gelenk, Glied' | ||||||
| mari/cseremisz | KB | ježəŋ 'Gelenk; Knötchen einer Pflanze' | |||||
| U | jə̑žəŋ 'Gelenk; Knötchen einer Pflanze' | ||||||
| M | ježəŋ 'Gelenk; Knötchen einer Pflanze' | ||||||
| B | jə̑žə̑ŋ 'Gelenk; Geschlecht (die Kinder: erstes Geschlecht usw.)' | ||||||
| udmurt/votják | S | joz 'Gelenk; Halmknoten' | |||||
| MU | ďoz 'Gelenk, Altersgenosse' | Wichmann: Manuskript | |||||
| K | joz 'Gelenk; Halmknoten' | ||||||
| G | joz 'Gelenk' | MSFOu: 65:331 (Wichmann mitg. Uotila) | |||||
| komi/zürjén | S | je̮z 'Volk Leute, Menschen, andere (Leute), Fremder, anderer; fremd' | |||||
| S | je̮z-vi̮j 'Gliedgelenk' | ||||||
| VO | jez 'Gelenk' | ||||||
| P | je̮z 'Volk Leute, Menschen, andere (Leute), Fremder, anderer; fremd' | ||||||
| P | je̮zna 'Muskel, Gelenk' | Wied [syrj] | |||||
| PO | jȯz 'Zeit' | ||||||
| hanti/osztják | Trj | ji̮s 'ehemalig, altertümlich, Vorzeit' | < komi/zürjén | ||||
| DN | jis 'ehemalig, altertümlich' | < komi/zürjén | |||||
| O | jis 'ehemalig, altertümlich' | < komi/zürjén | |||||
| manysi/vogul | N | jis 'Zeitraum' | < komi/zürjén | ||||
| ? magyar | íz 'Glied; Mal, -mal, (egy ízben 'einmal', több ízben mehrere Male')' | ||||||
| izmos 'kräftig sehnig, muskulös' | |||||||
| ÚESz. | íz | ||||||
| ÚESz. | izmos | ||||||
A finn ne, mordvin ńe, ńä és cseremisz ŋ valószínűleg képzők lehetnek, de a tőhöz is tartozhatnak.
A mordvin ź a megelőző palatális magánhangzó és a rákövetkező ń hang hatására palatalizálódhatott.
A magyar szóról lásd még *jȣ̈tɜ '(vég)tag, (test)rész; ízület' Ug.
A nyenyec (27) ŋēsūʔ 'ízület, testrész', enyec usuʔ 'ujjperc', nganaszan ŋajụi (Halász: NyK 24: 455; Setälä: FUFA 12: 54; Setälä: JSFOu 30/5: 55; Beitr 92, 230, 270) szavak eredeti magánhangzós szókezdetük, első szótagbeli veláris magánhangzójuk, valamint feltett szóbelseji *ś hangjuk miatt nem tartozhatnak ide.