Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. kiwe FU    'kő'  de 'Stein'  en 'stone'



    UEW № 322 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Gesteine


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  kivi 'Stein'Gen. kiven
     
    Estnisch  kivi 'Stein'Gen. kivi, kive
     
    MordwinischEkev, käv 'Stein'
    Mkev 'Stein'
     
    Mari/TscheremissischKBkü 'Stein'
    Ukü 'Stein'
    Bküj 'Stein'
     
    Wotjakisch/UdmurtischSke̮ 'Mühlstein'
    Kkȯ 'Mühlstein'
    Gke̮ 'Mühlstein'Wichm [wotj]
     
    Komi/SyrjSiz-ki 'Stein'iz 'Stein'
     
    Chanti/OstjakischVköγ 'Stein'OL: 161
    DNkew 'Stein'
    Okew 'Stein'
     
    Mansi/WogulischTJküw 'Stein'WV: 152
    KUkäw 'Stein'
    Pkäw 'Stein'
    Sokaw 'Stein'
     
    Ungarisch kő 'Stein'Akk.. követ


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Vö. jukagir šäu, χäi 'kő'.

    A votják szó magánhangzója nem szabályos.

    A nyenyec seaʔ, śaʔ 'hegy' (Setälä: JSFOu. 30/5: 87) szó nem tartozik ide.



    Literatur
    • Gyarm: Aff 72, 97, 151, 160, 268 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Sajn: Dem 75, 113, 126 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • Steinitz: FgrVok 52 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • Lehtisalo: FUF 21: 36 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUF 31: 315 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Uotila: MSFOu 65: 252 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 40 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 41
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • E.Itkonen: UAJb 34: 200 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • VglWb 1: 301 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Joki: Vir 1955: 278 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.