Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. kulɜ (kulɜ-kɜ) U    'holló'  de 'Rabe'  en 'raven'



    UEW № 391 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Tierarten


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Chanti/OstjakischVkɔḷək 'Rabe'OL: 147
    DNχuləχ 'Rabe'
    Oχoləχ 'Rabe'
     
    Mansi/WogulischTJkolā·k 'Rabe'Kannisto: mitg. Toivonen , FUF: 20:55
    KUχolχ 'Rabe'
    Pkulk 'Rabe'
    Soχulaχ 'Rabe'
     
    Ungarisch holló 'Rabe'
     
    NenetsischOχūlī 'Rabe'201
     
    Enetsisch/Jenissej-SamojedischChkuдuke 'Rabe'
    Bkuruke 'Rabe'
     
    Tawgy kula 'Rabe'
     
    SelkupischTakylä̀ 'Rabe'
    Turkülǟ 'Rabe'Sprachmaterialien
    Tykulä 'Rabe'DonnMskr
    Kekulé 'Rabe'
     
    Kamassisch kuli 'Rabe'
     kɯli 'Rabe'
     
    Koibalisch kullae 'Rabe'Janhunen, SW: 77


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A *kз képző ( > osztják k, vogul χ, magyar ó és nyenyec ke) az ugor — vagy talán az U — korban járult a tőhöz. A nyenyec, nganaszan, szölkup és kamassz szavak a képző nélküli tőalak folytatói.

    A magyar ll magánhangzóközi geminálódás eredménye.

    Hangutánzó/hangfestő.

    Az a nézet, hogy az ugor alakok talán ugor kori árja átvételek lennének (vö. szanszkrit kā́laka- 'egy bizonyos madár', újperzsa kulɑ̄γ, kalɑ̄γ, kälaγ 'holló'), és ezzel együtt a *kз képző eredetileg is a tőhöz tartozna (ÁKE 351; Zsirai, FgrRok. 148), téves, mivel a szó a szamojéd nyelvekben is megvan.



    Literatur
    • Beitr 39 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Toivonen: FUF 20: 55 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 32 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 47 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Pais: MNy 28: 155 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Honti: MNy 81: 147 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Hunfalvy: MNyszet 4: 210 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 106 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Halász: NyK 23: 28 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Janhunen: SW 77 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Castrén: Versuch 84 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.
    • VglWb 1: 235 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.