Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. ćara FU    'ajtópánt, csap (faszerkezetek összeillesztéséhez)'  de 'Angel, Türangel, Zapfen'  en 'hinge, doorhinge'



    UEW № 52 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Gebäudeteile. Werkzeugeteile


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    ? Finnisch  sarana 'Scharnier Angel, Haspe, Türangel'
    regsäränä 'Scharnier Angel, Haspe, Türangel'
    regseränä 'Scharnier Angel, Haspe, Türangel'
     
    ? Karelisch sarana 'Scharnier Angel, Haspe, Türangel'< Finnisch
     
    ? SaamiNsαr̆áɴ 'Türangel, Gelenkband, Scharnier'< Finnisch
    Nsαr̆ánα 'Türangel, Gelenkband, Scharnier'< Finnisch
     
    ? Wotjakisch/UdmurtischSǯ´i̮ri̮ 'Angel, bes. Türangel'
    Kʒ́ə̑rə̑ 'Angel, bes. Türangel'
    Gʒ́ị̑rị̑ 'Angel, bes. Türangel'FUF: 11: 251 (Wichmann)
     
    ? Komi/SyrjSʒ́ir 'Türangel'
    Pʒ́ir 'Türangel'
    POʒ́ѳr 'Türangel'
     
    ? Chanti/OstjakischDNt́ĕrə 'Türangel'< Komi/Syrj
    Ośȧ̆ri 'Türangel'< Komi/Syrj
     t́ĕri 'Türangel'< Komi/Syrj
     
    ? Ungarischregcsir 'Dippeleisen, Torstift, der sich im Zapfenlager dreht; Zapfen der Sensenangel, der in den Eiseneinsatz des Ringes am Sensenbaum eindringt'Px3Sg. csirja


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A finn na képző.

    Az első szótagbeli magánhangzók a permi nyelvek kivételével nem feleltethetők meg egymással. A finn alakváltozatok közül talán a sarana, vagyis az első szótagbeli a-s változat az eredeti. A kikövetkeztethető alapnyelvi a a permi nyelvekben szórványosan i̮-vel is megfeleltethető (E Itkonen: FUF 31: 303). A zürjén > ʒ́ir szóban az i a szókezdő ʒ́ palatalizáló hatásának következtében a korábbi i̮ hangból keletkezett.



    Literatur
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Setälä: FUF 2: 241 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Toivonen: FUF 32: 74 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Wichmann: FUF 6: 34, 11: 251 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Uotila: MSFOu 65: 34, 274 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 330 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Fokos: NyK 61: 55 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 75: 266 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Anderson: Stud 110 = Anderson, Nikolai, Studien zur vergleichung der ugro-finnischen und indogermanischen sprachen. I. Dorpat 1879.
    • VglWb 1: 645 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Collinder: Vir 1928: 242 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Lytkin: VokPerm 178 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.