Uralonet

muśke- (mośke-) U 'mos' de 'waschen' en 'wash (v)'

UEW № 568 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: Tiszta

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


észt		mõske- 'waschen'
		mõsk 'Wäsche'	Gen. mõsu

mordvin	E	muśke- '(Wäsche) waschen'
	M	muśko- '(Wäsche) waschen'

mari/cseremisz	KB	mə̑ška- 'waschen'
	U	muška- 'waschen'
	B	muška- 'waschen (die Augen die Wäsche, den Fußboden usw)'

udmurt/votják	S	mi̮śk- 'waschen'
	S	miśk- 'waschen'
	K	mə̑śk- 'waschen'
	G	miśkı̣̑- 'waschen'		MSFOu: 65:321 (Wichmann mitg. Uotila)

komi/zürjén	Lu	mi̮śki̮- 'waschen'
	PO	miśka·l - 'waschen, sich waschen'
	PO	miśśi·- 'waschen, sich waschen'

magyar		mos- 'waschen'
		mos(ako)d- 'sich waschen'	Reflexiv. mosakodik
	ÚESz.	mos

nyenyec	O	māsā- 'waschen; salben'		Juraksamojedisches: 255

enyec		musua- 'waschen'

szölkup	Tur	mūsi̮lti̮- 'sich waschen, waschen'		MSFOu: 122:323 (Leht.)
	B	muselǯa- 'waschen, abwischen'
	Ty	mūse̮lča- 'waschen'		MSFOu: 49:76 (Donner)
	Ke	mysa- 'waschen, abwischen'

kamassz		baza- 'waschen'
		buzə- 'waschen'

kojbál		бызʌа- 'waschen'		Jahn. SW 89128: 89

mator		мазіямъ- 'waschen'		Jahn. SW 89128: 89

Magyarázat

Vgl. ieur. *mozge- ~ *mezge- : altind. májjati 'sinkt, geht unter', lat. mergere 'id., eintauchen', litau. mazgóti 'waschen, spülen'.

Est. õ weist auf ursprüngliches *o. Mord. u (anstelle des zu erwartenden o) hängt möglicherweise mit dem Einfluß des anlautenden m zusammen.

Bibliográfia

FUV:
Gyarm: Aff 115, 163, 372 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
N.Sebestyén : ALH 1: 331 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
Hajdú: ALH 2: 287 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
Beitr 5, 244 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
E.Itkonen: FUF 29: 330 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Paasonen: FUF 7: 25 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Setälä: FUFA 12: 75 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
Joki: FUFA 32: 48 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
Jensen: Hirt-Festschr 2: 177
Collinder: IurSprg 64 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
Güntert: Kalypso Halle 1919: 51
Mayrhofer 2: 549 = Mayrhofer, Manfred, Kurzgefaßtes etymologisches Wörterbuch des Altindischen. A Concise Etymological Sanskrit Dictionary. 1–4. Heidelberg 1956, 1963, 1976, 1980.
Joki: MSFOu 151: 286 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 631 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
N.Sebestyén : NyIOK 1: 398
Halász: NyK 24: 447 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Lindström: Suomi 1852: 72
Janhunen: SW 89 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.