Uralonet

niŋä U 'nő, asszony; nőstény' de 'Frau, Weib, Weibchen' en 'woman, female'

UEW № 598 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: Weib

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Saami	L	niŋŋēlis 'Tierweibchen'
	L	njiŋŋēlis 'Tierweibchen'
	L	njinnjēlis 'Tierweibchen'
	L	njunnjēlis 'Tierweibchen'
	N	njiŋŋalâs ~ njiŋŋĕlâs 'female animal, a female'	Gen . -ss-~-s-
	Kld	ńiñlѳs 'zum weiblichen Geschlechte gehörend'
	T	ńiññelas 'zum weiblichen Geschlechte gehörend'		Kuollan: 1097
	T	ńeññelas 'zum weiblichen Geschlechte gehörend'

Mordwinisch	E	ńi 'Frau, Weib, Gattin'		Beitr: 28, JSFOu:

? Komi/Syrj	Vm	ńin : ńin-ćeri 'женская особь семги'	ćeri 'Fisch'

Chanti/Ostjakisch	V	ni 'Weib'		OL: 163
	DN	neŋ 'Weib'		OL: 163
	O	niŋ 'Weib'		OL: 163

Mansi/Wogulisch	TJ	nī 'Frau, Weibchen, Weib'		WV: 41
	KU	nē 'Frau, Weibchen, Weib'		WV: 41
	P	nē 'Frau, Weibchen, Weib'		WV: 41
	So	nē 'Frau, Weibchen, Weib'		WV: 41

Ungarisch		nő 'Frau, Weib, Ehefrau; Gattin,'	Px3Sg. neje
	Alt	'Weibchen'

Nenetsisch	O	ńe 'Weib, Frau'	Vok. ńeŋe	Juraksamojedisches: 312

Enetsisch/Jenissej-Samojedisch	Ch	nǟ 'Frau, Weib'		JSFOu: 58.1: 14 (Donner – Joki)

Tawgy		nē 'Weib, Eheweib'

Selkupisch	Ta	näl-gum 'Frau'
	N	näl-gop 'Weib'
	Ča	neu 'meine Frau'
	Čl	neä 'Frau'
	Ke	näije 'Weib'
	Ke	näije-gum 'Frau'
	Ke	näi-gum 'Frau'
	Ke	näie-gom 'Frau'

Kamassisch		nē, ne 'Weib Frau'

Koibalisch		нэ 'Weib Frau'		Janhunen, SW: 100

Motorisch		нэ, нэ-газы˘ 'Weib Frau'		Janhunen, SW: 100

Erklärung

A lapp lâs képző.

A lappban, mordvinban és nyenyecben a rákövetkező palatális magánhangzó hatására *n > ń változás történt.

A zürjén szó idetartozása bizonytalan, mert csak egy kifejezésben ismert. Az ugor szavak első szótagi magánhangzója *e vagy *ä hangra megy vissza.

A cseremisz ńö: čüčə̑ńö, čüčüńö 'az anya öccsének felesége' (čüčö 'az anya öccse') (Beitr. 28; lásd még Pais: MNy 47: 1, 48: 128) nem tartozik ide, mert kicsinyítő képző.

Literatur

Gyarm: Aff 215 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
Beitr 28 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Zsirai: MNy 22: 184 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Hunfalvy: MNyszet 5: 257 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 401 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Halász: NyK 24: 462 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Rédei: NyK 71: 109 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Beke: Nyr 57: 95, 75: 473 = Magyar Nyelvőr. 1–, Budapest 1872–.
Lindström: Suomi 1852: 63
SW 100
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Castrén: Versuch 89 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.