Az Uralothek alapján |
|
![]() ![]() ![]() ![]() |
| mordvin | o- '' | ||||||
| E | ombo 'anderer, zweiter' | ||||||
| E | omboće 'anderer, zweiter' | ||||||
| E | omoće 'anderer, zweiter' | ||||||
| M | omba 'anderer, zweiter' | ||||||
| M | oma 'anderer, zweiter' | ||||||
| M | omboća 'anderer, zweiter' | ||||||
| mari/cseremisz | umpal 'túlvaló, túlsó rész' | Szil [tscher] | |||||
| umpalne 'jenseits, über etwas hinaus, von drüben' | |||||||
| umpalna 'jenseits, über etwas hinaus, von drüben' | |||||||
| umpalno 'jenseits, über etwas hinaus, von drüben' | |||||||
| umpake 'hinüber' | |||||||
| umpak 'hinüber' | |||||||
| umpaka 'hinüber' | |||||||
| umpako 'hinüber' | |||||||
| umpačen 'von drüben' | |||||||
| umpačə̑n 'von drüben' | |||||||
| u- '' | |||||||
| B | umpal 'jene Seite, die andere Seite' | Szil [tscher] | |||||
| B | umplane 'weiter weg' | ||||||
| B | umpake 'weiter weg' | ||||||
| B | umpalke 'weiter weg' | ||||||
| B | umpaćə̑n 'von weiter vorn' | ||||||
| B | umpalčə̑n 'von weiter vorn' | ||||||
| udmurt/votják | o- '' | ||||||
| S | oti̮n 'dort' | ||||||
| S | oti̮ś 'dort' | ||||||
| S | oti 'dorthin, dorthinzu' | ||||||
| S | oǯ´i̮ 'so, in solcher Weise (wie jenes)' | ||||||
| K | otiś 'von dort, daher' | ||||||
| K | ot́i 'dorthin, dorthin zu' | ||||||
| K | oʒ́ə̑ 'so, in solcher Weise (wie jenes)' | ||||||
| K | oźi 'so, in solcher Weise (wie jenes)' | ||||||
| G | oźi 'so, in solcher Weise (wie jenes)' | ||||||
| G | oź 'so, in solcher Weise (wie jenes)' | ||||||
| G | o·tị̑n 'dort, da' | Wichm [wotj] | |||||
| G | otị̑ś 'von dort, daher, davon, dortig' | ||||||
| komi/zürjén | Ud | ata 'hier' | |||||
| Ud | ata tate̮m 'sieh hier!' | ||||||
| Ud | asi̮ 'вот, siehe' | ||||||
| Ud | a-ta 'sieh hier!' | ||||||
| magyar | az 'jener der, derjenige; der, die, das' | ||||||
| addig 'soweit, bis dahin, so lange' | |||||||
| akkor 'da, damals, zu jener Zeit; dann, sodann, alsdann' | |||||||
| akkora 'so groß' | |||||||
| által, át 'über-, hinüber, durch; über, hindurch während' | |||||||
| át 'über-, hinüber, durch; über, hindurch während' | |||||||
| amaz 'jener, jene, jenes' | |||||||
| annyi 'so viel' | |||||||
| azon 'derselbe, dieselbe, dasselbe; jener, jene, jenes' | |||||||
| azonban 'aber, jedoch, doch, allein, dagegen' | |||||||
| azonnal 'sogleich, sofort' | |||||||
| azonos 'ein und derselbe, identisch, gleich' | |||||||
| oda 'dahin, dorthin;dort' | |||||||
| oly 'solcher, solche, solches; so' | |||||||
| onnan 'von dorther, von daher' | |||||||
| óta 'seit' | |||||||
| ott 'dort' | |||||||
| úgy 'so' | |||||||
| ÚESz. | által | ||||||
| ÚESz. | am | ||||||
| ÚESz. | annyi | ||||||
| ÚESz. | az | ||||||
| ÚESz. | azonban | ||||||
| ÚESz. | azonnal | ||||||
| ÚESz. | azonos | ||||||
| ÚESz. | -kora | ||||||
| ÚESz. | oda | ||||||
| ÚESz. | oly | ||||||
| ÚESz. | onnét | ||||||
| ÚESz. | óta | ||||||
| ÚESz. | ott | ||||||
| ÚESz. | úgy | ||||||
| nyenyec | O | ŋawe 'was, was für ein, etwas' | |||||
| O | amkī 'was, warum, etwas' | ||||||
| Sjo | am b́irūw 'so viel' | Juraksamojedisches: 4-5 | |||||
| Lj | ŋamī 'was, etwas' | ||||||
| enyec | awuo 'was' | ||||||
| nganaszan | ŋamaŋ 'hierher, dieser hier' | ||||||
| ŋamanie 'dieser da' | |||||||
| ŋama, ŋōka 'soviel' | |||||||
| ŋama, jaleŋ 'heute' | |||||||
| szölkup | Ta | aame 'ein anderer' | |||||
| N | āu 'ein anderer' | ||||||
| N | aau 'ein anderer' | ||||||
| Ke | āu 'ein anderer' | ||||||
| Ke | aau 'ein anderer' | ||||||
| kamassz | āmi 'ein anderer' | ||||||
Vö. török o, ol 'az ott'; indoeurópai: óind asáu 'az'.
A mordvin mb és cseremisz mp a magyar középfokjel megfelelői (FU *mpa/*mpä). A votj. oti̮n, oti̮ś stb.alakok t elemében a régi lokatívuszrag őrződött meg. A zürjén ta, ti elemek 'ez, az' jelentésű mutató névmások. A magyar z névmásképző, amely a mutató névmásból keletkezett. A szamojéd m és w ősi névmásképzők.
A szokatlan magánhangzó-megfelelések a rokon nyelvi alakokban feltehetőleg azzal magyarázhatók, hogy a FU alapnyelvben sok hasonló jelentésű névmás volt, és ez talán hangalakjaik keveredését okozhatta.
A votják oti̮n 'ott' stb. (Lakó: ALH 1: 80) nem egyeztethető a zürjén o névmással. A Wichmann (WotjChr. 89) által idevont votják G ị̑če 'olyan (mint az)' nem tartozik ide (lásd *e 'ez' U).
Collinder feltevése (FUV), hogy a magyar szó a finn hän, lapp son 'ő' stb. szócsaládhoz tartozna, hangtani okokból nem fogadható el.