Uralonet

oćtɜ-rɜ Ug ? 'hajtás, vessző; ostor' de 'Schößling, Gerte, Rute; Peitsche' en 'sprout, shoot, twig; whip '

UEW № 658 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: Szerszám. Fegyver, A növények részei, Állattartás

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


? mari/cseremisz	KB	waštə̑r 'Sprößling, Schößling (des Baumes), Gerte, Rute, laubiger Zweig, Badebesen, Kehrbesen'
	U	woštə̑r 'Sprößling, Schößling (des Baumes), Gerte, Rute,'
	B	woštə̑r 'Reis, Rute'

manysi/vogul	TJ	aśtə·r 'Peitsche'	WV: 77
	KU	ōśtər 'Peitsche'	WV: 77
	N	å̄śter 'Peitsche'	ÁKE: 494

magyar		ostor 'Peitsche'
	reg	uѕtor 'Peitsche, Geißel, Heimschung'
	Alt	uѕtor 'Peitsche, Geißel, Heimschung'
	ÚESz.	ostor

Magyarázat

Vö. indoeurópai: szanszkrit aṣṭra- '(marhák terelésére használt) ösztöke, ökör ösztöke', avesztai aštra 'ostor'.

Szókezdő w hangja miatt bizonytalan, hogy a cseremisz szó idetartozik-e (lásd még *waštɜ 'hajtás, lombos ág' FV).

Az eredeti jelentés a magyarban 'ostor' jelentéssé specializálódott. A vogul és magyar szó az ugor kori lótartás szókincséhez tartozik.

A cseremisz, vogul és magyar r képző, amely már az ugor (? finnugor) korban a szóhoz járult.

A finn ohra, otra 'árpa' (FUV ??-lel) hangtani és jelentéstani okokból nem tartozik ide.

Bibliográfia

Gyarm: Aff 207-8 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
Munkácsi: ÁKE 494 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
Hajdú: ALH 2: 309 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
Moór: ALH 8: 93 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
Jacobsohn: ArUgrof 52 = Jacobsohn, Hermann, Arier und Ugrofinnen. Göttingen 1922.
Fiók: ÁUÉ 20 = Fiók, Károly, Az árják és ugorok érintkezéséről. Huszka József "Székely ház'' cimű műve mellékletéül. Budapest 1894.
Collinder: CompGr 167 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
Toivonen: FUF 19: 198, 243, 28: 98 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Paasonen: JSFOu 34/3: 6 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
Hajdú: MKE 49, 81 = Hajdú, Péter, A magyarság kialakulásának előzményei. Budapest 1953 (NytudÉrt 2).
Harmatta: MŐT 171 = Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Bartha Antal, Czeglédy Károly, Róna-Tas András. Budapest 1977.
Joki: MSFOu 151: 299 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
Lehtisalo: MSFOu 67: 235, 72: 181 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
Vilkuna: MSFOu 98: 383 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 843 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Munkácsi: NyK 25: 276 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Wichmann: TscherT 44 = s. Wichm [tscher]