Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. pene FP FU   'kutya'  de 'Hund'  en 'dog '



    UEW № 743 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Tierarten


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  peni 'valp, Welf'Gen. penin
     penikka 'Hündchen'
     
    Estnisch  peni 'Hund'
     
    SaamiLpɑ̄na 'Hund'T.I.Itkonen, WbKKlp: 369 (T. I. Itkonen)
    Nbœnâ ~dnâg 'Hund'T.I.Itkonen, WbKKlp: 369 (T. I. Itkonen)
    Kopi͔e͔nnɒi 'Hund'T.I.Itkonen, WbKKlp: 369 (T. I. Itkonen)
    Notpi͔e͔nnɒi 'Hund'T.I.Itkonen, WbKKlp: 369 (T. I. Itkonen)
    Kldpiennɒγ 'Hund'T.I.Itkonen, WbKKlp: 369 (T. I. Itkonen)
    Tpienaa̮g 'Hund'T.I.Itkonen, WbKKlp: 369 (T. I. Itkonen)
     
    MordwinischEpińe 'Hund'
    Mpiä 'Hund'
     
    Mari/TscheremissischKBpi 'Hund'Wichm [tscher]
    KBpunị 'Hund'
    Kpə̑nə̑ 'Hund'Wichm [tscher]
    Upi 'Hund'Wichm [tscher]
    Bpij 'Hund'Wichm [tscher]
     
    Wotjakisch/UdmurtischGpunị̑ 'Hund'Wichm [tscher]
     
    Komi/SyrjSpon 'Hund'
    Ppon 'Hund'
    POpun 'Hund'
     
    ? Ungarisch fene 'wild gräulich, grimmig, scheußlich; Krebs'egyen meg a fene! 'hohl dich der Teufel!'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A finn i, ikka és cseremisz γə̑ kicsinyítő képzők.

    A magyar szónak nem ismert 'kutya' jelentése, így bizonytalan, hogy idetartozik-e. A magyar fene belső nyelvi fejlemény is lehet.



    Literatur
    • Beitr 96 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 46 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • E.Itkonen: LpChr 87.00 = Itkonen, Erkki, Lappische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und Wörterverzeichnis. Helsinki 1960 (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VII).
    • Hajdú: MKE 72 = Hajdú, Péter, A magyarság kialakulásának előzményei. Budapest 1953 (NytudÉrt 2).
    • K.Donner: MSFOu 49: 187 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 512 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Munkácsi: NyK 23: 344 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Halász: NyK 23: 446 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.