Uralonet

säppä FU 'epe' de 'Galle' en 'bile, gall '

UEW № 881 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: Testrészek

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


finn		sappi 'Galle'	Gen. sapen

észt		sapp 'Galle'	Gen. sapi

számi/lapp	L	sahppē 'Gallenblase mit Inhalt, Galle'
	N	sapˈpe -pp- 'Gallenblase mit Inhalt, Galle'
	Not	sāihp 'Galle'			Kuollan: 1043
	A	seppѳ_in 'mit Galle'			Kuollan: 1043
	Kld	sāihp 'Galle'			Kuollan: 1043
	T	sɑ̄_ihpe 'Galle'			Kuollan: 1043

mordvin	E	sepe 'Galle'
	M	śäpä 'Galle'

udmurt/votják		se̮p 'Galle'			Wied [wotj]
	S	sep 'Galle'			Wied [wotj]
	S	sup 'Galle'			MSFOu: 102:159, 615 (Munkácsi – Fuchs)
	Uf	śep 'Galle'			MSFOu: 65:425 (Wichmann - Uotila)

komi/zürjén	S	se̮p 'Galle'
	P	se̮p 'Galle'
	PO	sȯp 'Galle'

hanti/osztják	O	siw 'Galle (des Fisches, des Wildes)'		< komi/zürjén

manysi/vogul	TJ	tǟp 'Galle'			MSFOu: 52:104 (Kannisto)
	KM	tɔ̈̄p 'Galle des Bären'
	P	tāp 'Galle des Bären'
	N	tāp 'Galle des Bären'			NyK: 23:345 (Munkácsi)

magyar		epe 'Galle'	Akk. epét
	ÚESz.	epe

Magyarázat

A magyar epe szóvégi e eleme PxSg3 toldalékra vezethető vissza.

A votják Uf śep szóban a rákövetkező e hatására *s > ś változás történt. A varázsigében előforduló votják sup vagy tabunyelvi forma, vagy nyelvjárási különfejlődés eredménye (FU *ä > őspermi *o > votják u).

A finn sappi *a eleme az *ä hangból keletkezett.

A többek által (MUSz. 791, VglWb. 775, s-Laute 22, EtSz., SzófSz., FUV) idevont cseremisz (Wichm.: FUF 6: 18) KB šäkš, U B šekš, M śekś 'epe' szavak a kš és kś kapcsolatok miatt nem tartozhatnak ide.

Bibliográfia

Gyarm: Aff 82, 165 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
Fokos-Fuchs : ALH 3: 234 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
Collinder: CompGr 396 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
Sajn: Dem 62, 112 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
ETSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
Lehtisalo: FUF 21: 30 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
E.Itkonen: FUF 31: 305 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Toivonen: FUF 32: 65 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Fokos-Fuchs : MSFOu 102: 615
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 791 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Munkácsi: NyK 23: 345 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Simonyi: Nyr 42: 332 = Magyar Nyelvőr. 1–, Budapest 1872–.
s-Laute 22.00
Wickman: SSUF 1955-7: 48, 53 = Språkvetenskapliga Sällkapets i Uppsala Förhandlingar 1882–[Band 1955/57. = Uppsala Universitets Ärsskrift 1957. Uppsala – Wiesbaden].
Lindström: Suomi 1852: 82
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
E.Itkonen: UAJb 28: 75 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
VglWb 1: 775 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.