Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. śiδä (śiδä-mɜ), śüδä, śüδä-mɜ U    'szív (fn.)'  de 'Herz'  en 'heart '



    UEW № 960 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Körperteile


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  sydän 'Herz'Gen. sydämen
    regsyväm 'Herz'
    regsy(v)än 'Herz'
    regsyön 'Herz'
     
    Estnisch  süda 'Herz, Gemüt, Sinn, Mut; Inneres, Mitte, Mittelpunkt'Gen. südame
     
    SaamiWfst́š́i̮rrε̮ɔ 'durch'
    Ltjatā '(Postp.) durch, (Präp.) durch, quer hindurch, ganz hindurch'
    Nčâđâ '(Postp.) through (of place, not emphasized), by way of, via; under, in, on account of (circumstance); in the course of (time); through, by (agency of, means of); (Präp.) through (of place, emphasized), right through; all through (of time), (Adv.) through and through, altogether, completely, wholly'
    Kot́š́ǡ̮δĕ 'Herz'Gen. t́š́aδ̕δȧ̬ˈm640
    Pt́š́ǡ̮δĕ 'Herz'Gen. t́š́aδ̕δȧ̬ˈm640
     
    MordwinischEśeďej 'Herz'
    Eśeďeŋ 'Herz'
    Mśeďi 'Herz'
     
    Mari/TscheremissischKBšüm 'Herz'
    Ušüm 'Herz'
    Mšüm 'Herz'
    Bšüm 'Herz'
     
    Wotjakisch/UdmurtischSśulem 'Herz; das Innere im Menschen Gemüt (Organ der Empfindungen); Baummark'
    Kśulem 'Herz; das Innere im Menschen Gemüt (Organ der Empfindungen); Baummark'
    Gśulem 'Herz'Wichm [wotj]
     
    Komi/SyrjSśe̮le̮m 'Herz'
    Pśe̮ve̮·m 'Herz'
    POśȯlѳm 'Herz'
     
    Chanti/OstjakischVsĕm 'Herz'OL: 180
    DNsĕm 'Herz'OL: 180
    Osȧ̆m 'Herz'OL: 180
     
    Mansi/WogulischTJšäm 'Herz'WV: 36
    KUšim 'Herz'WV: 36
    Pši̮m 'Herz'WV: 36
    Sosim 'Herz'WV: 36
     
    Ungarisch szív 'Herz; Zentrum, das Innere'Akk. szívet
    regszű 'Herz'
    regszü 'Herz'
    regszüv 'Herz'
    regszűv 'Herz'
     
    NenetsischOśej 'Herz'433
     
    Enetsisch/Jenissej-SamojedischChseo 'Herz'
    Bseijo 'Herz'
     
    Tawgy sa 'Herz'
     soa 'Herz'
     
    SelkupischTaUsīče 'Herz'DonnMskr
    TyMsīď 'Herz'
    Kesīďe 'Herz'FUF: 21:45 (Lehtisalo)
    Kesiče 'Herz'
     
    Kamassisch sī 'Herz'FUF: 21:45 (Lehtisalo)
     
    Koibalisch sei 'Herz'FUF: 21:45 (Lehtisalo)
     
    Motorisch keje-m 'Herz'FUF: 21:45 (Lehtisalo)
     
    Karagass kei-m 'Herz'FUF: 21:45 (Lehtisalo)
     
    Taigi  гeï-ge 'Herz'FUF: 21:45 (Lehtisalo)


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A d általánossá válása a finn sydän (sydämen, sydämessä) gyenge fokú alakjaiban a megkettőzött mm elemű nyelvjárási alakok hatásával magyarázható: sydämmen, sydämmessä, syrämmen, sylämmen, syvämmen stb.

    A votják és zürjén szavak első szótagi magánhangzója szabálytalan, a votjákban *ü > őspermi *i̮ > *ȯ > u, a zürjénben pedig *ü > őspermi *i̮ > *ȯ > e̮ változással kell számolni. 

    A magyar szív szó v eleme a *mɜ képző folytatója, de a toldalékolt formák analógiájára (többesszámjel, esetvégződés, képző: szívek, szívet, szíves) az egyes számú nominatívuszi alakokban is megjelent a v elem.

    A *mɜ képző már a finnugor korban a szóhoz járulhatott, de a képző nélküli alakok is megmaradtak. A lapp N čâđâ szó végi â hangjában az *ek képző rejtőzhet. A mordvin j és ŋ képző.

    A szócsalád altaji nyelvekkel történő egyeztetése (Räsänen: Vir. 1947: 167; FUV stb.) téves, mivel a tunguz se̮le̮me̮ szó jelentése nem 'szív', hanem 'vas (mn)', és a śələ 'vas' szó származéka.



    Literatur
    • Gyarm: Aff 83, 166, 194-5, 216, 262 {{usw}} = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Beitr 76, 212 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Collinder: CompGr 109 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Sajn: Dem 112 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • E.Itkonen: FUF 29: 294 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Joki: FUF 32: 54 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 38 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 14/3: 46, 30/5: 58 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 300 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Strahlenberg: NOstT = Strahlenberg, Philipp Johan von, Das Nord- und Ostliche Theil von Europa und Asia. Stockholm 1730.
    • NyH7
    • Halász: NyK 23: 274 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 65: 372 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • s-Laute 31.00
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 627 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.