Uralonet

śoje FU 'hang; hangzik' de 'Ton, Laut, Stimme; tönen, lauten' en 'sound (n v) '

UEW № 970 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: Hang

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


finn			soi- 'klingen, lauten, tönen, singen wie die Vögel, balzen'
			soitta- 'spielen auf einem Instrument, läuten'

észt			sõitle- 'schelten, bedrohen'

számi/lapp	Wfs		t́š́u͕o͕˴jε 'Laut Geräusch'		Südlappischen:2899
	L		tjuodja- 'einen Laut von sich geben, sich vernehmen lassen, rufen von Tierstimmen, klingen, rauschen vom Wald'
	N		čuoggjâ- -j- 'make sound, resound (in), sound, jingle, ring'
	N		soaiˈte- 'soittaa; läuten'	< finn

mari/cseremisz	KB	?	šakte- 'spielen (auf einem Musikinstrument); lauten tönen, schallen'
	U		šokte- 'spielen (auf einem Musikinstrument); lauten tönen, schallen'
	B		šokte- 'spielen (auf einem Musikinstrument); klingen'

hanti/osztják	V		sö̆j 'Laut, Stimme, Geräusch'		OL:188
	DN		sĕj 'Laut, Stimme, Geräusch'
	Kaz		sĭj 'Laut, Stimme, Geräusch'

manysi/vogul	T		so̬j 'hang, hír, zaj, Stimme, Ruf, Lärm'		MSz
	K		so̬j 'hang, hír, zaj, Stimme, Ruf, Lärm'		MSz
	KU		soj 'Laut, Stimme, Ton, Nachricht, Ruhm'		FUF:14:72, MSFOu:114:434, 134:18
	P		suj 'zaj, Geräusch'		MTr
	P		suj 'Laut, Stimme, Ton, Nachricht, Ruhm'
	So		suj 'Laut, Stimme, Ton, Nachricht, Ruhm'
	N		suj 'hang, hír, zaj, Stimme, Ruf, Lärm'
	N		sij 'Laut, Stimme, Geräusch'	< hanti/osztják

magyar			zaj 'Lärm, Geräusch'
			zaj- 'lärmen'
	Alt		szaj 'Lärm, Geräusch'
	ÚESz.		zaj

Magyarázat

Az észt tle képzőbokor.

A cseremisz szó csak akkor tartozik ide, ha belőle eltűnt a *j, és ha szóbelseji kt kapcsolata képző.

Az osztják ö̆ a j hatására veláris magánhangzóból keletkezett.

A magyarban a zöngétlen sz zöngés z hanggá változott.

A zürjén śi̮l- 'énekel' ige l hangja miatt nem tartozik ide, ellentétben Setälä (FUF 2: 261) feltételezésével.

A szamojéd nyelvek közül csak a nganaszanban adatolt soibutu- 'hangzik' ige (Beitr. 221 ?-lel, Györke, Wortb. 74) belső keletkezésű hangutánzó/hangfestő szó is lehet.

Nomenverbum.

Bibliográfia

ÁKE 577 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
Beitr 221 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
Collinder: CompGr 113 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
ESK (š) = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Toivonen: FUF 22: 144 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Bárczi: Htört2 164.00 = Bárczi, Géza, Magyar hangtörténet. 2., bővített kiadás. Budapest 1958 (EMNyp).
E.Itkonen: LpChr 92.00 = Itkonen, Erkki, Lappische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und Wörterverzeichnis. Helsinki 1960 (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VII).
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 303, 322 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Toivonen: ÕESToim 30: 741
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Wüst: UAJb 26: 135, 137 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
VglWb 797 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
Hakulinen: Vir 1937: 41, 1941: 174, 1942: 194 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.