Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. malkɜ Ug    'fűzfajta'  de 'eine Weidenart'  en 'species of willow'



    UEW № 1798 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Növényfajok


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    hanti/osztjákVjmăγli̮ 'Silberweide'516
    DNmăχtə 'Silberweide'516
    Kazmŏχʌa 'Silberweide'516
     
    magyarregmalát 'füzes, cserjés, bokros hely; von Weiden, Sträuchern bestandener, buschiger Ort; az árvíz visszatérte után az iszapolt földből kinövő bokrok; nach dem Hochwasser aus der schlammigen Erde wachsende Sträucher'
    regmalád 'füzes, cserjés, bokros hely; von Weiden, Sträuchern bestandener, buschiger Ort; az árvíz visszatérte után az iszapolt földből kinövő bokrok; nach dem Hochwasser aus der schlammigen Erde wachsende Sträucher'
    regmalágy 'széles levelű, augusztus elején virágzó fűzfajta, kosárfonásra igen alkalmas; eine breitblättrige, Anfang August blühende Weidenart, zum Korbflechten sehr geeignet'SzegSz
    regmalász 'az árvíztől partra vert vagy a víz színén összeverődött mindenféle giz-gaz, törmelék, szemét; allerlei vom Wasser ans Ufer geschwemmtes od. an der Oberfläche des Wassers schwimmendes Unkraut, Schutt, Kenricht'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A magyar t és d képzők; a d vagy zöngésülés eredménye, vagy finnugor *nt-ből keletkezett.

    Az eredeti jelentésből alakult ki a magyar 'fűzfával benőtt hely' → 'az ilyen helyeken az ár visszahúzódása után ottmaradó szemét' jelentés.

    A finn malka 'külső tetőléc, gerenda', észt malk 'bot, rúd, husáng, oszlop' és lapp N malˈga 'fiatal fenyő széles szíjáccsal' (N. Sebestyén: NyK 52: 338) szavak nem tartoznak ide, mivel a balti-finn szó balti, a lapp pedig finn jövevényszó.



    Bibliográfia
    • N.Sebestyén: ALH 3: 303 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • N.Sebestyén: NyK 52: 338, 53: 34 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.