Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. nä, ne, ? ni FP U   'ez, az (pron)'  de 'dieser; ?der, jener'  en 'this, that (pron)'



    UEW № 588 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: névmások


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn nämä 'diese'
     näin 'so'
     ne 'jene'
     niin 'so, ebenso'
     
    észt nemad 'sie'
     nee 'sie, dieselben'
     need 'sie, dieselben'
     
    számi/lappL?nappu 'vielleicht (am Satzschlusse), wirklich (in Fragen)'T.I.Itkonen, WbKKlp: 271
    L?nāv 'so auf diese Weise'
    N?nā ~ nāvt 'so auf diese Weise'
    N?nâbbŏ 'so then'bbŏ? '?'
    N?nie ~ nievt 'like that, in the same way as that'
    Not?nȧ̀it̨ 'so auf diese Weise'T.I.Itkonen, WbKKlp: 271
    Tnɑ̄itt 'so auf diese Weise'Kuollan: 1159
     
    mordvinEńe 'diese'
    Eńet 'diese'
    Mńä 'diese'
    Mńat 'diese'
     
    mari/cseremiszKBninə 'diese, ?der, jener'
    Unine 'diese, sie'
    Bnine, nə̑ne 'diese, sie'
     
    komi/zürjénSnije̮ 'sie'
    Vnaja 'sie'
    Vnaje̮ 'sie'
    Vna din 'zu ihnen'dine̮ 'zu'
    Pena 'diese'e 'Dem.Pron.'
    Pnija 'sie'
    POe·na 'diese'e 'Dem.Pron.'
     
    ? hanti/osztjákV-nät -nat 'dieser, jener'Ostjakisches: 598
    Vöγil-nät 'tyttärensa kera; mit seiner Tochter'öγil 'Tochter'
    Vpăγəl-nat 'poikansa kera; mit seinem Sohn'
    O-nȧ 'dieser, jener'MSFOu: 128:330 (Karj-Vértes)
    Oχat-nȧ 'in das Haus'χat 'Haus'
    Šerknăŋ nataŋen 'mit dir'Steinitz, OstjChr2: 149
     
    ? manysi/vogulTJōš-nā· 'zur Stadt'MSFOu: 127:78 80 82 85 88 89, 60 61, 120 (Kannisto-Liimola)
    TJkül-nɑ̄·l 'aus dem Haus'
    TJɑ̄·mpnɑ̄t, lomnāt 'mit dem Hund, mit meinem Pferd'
    KUχāp-nə 'in das Boot'MSFOu: 127:78 80 82 85 88 89, 60 61, 120 (Kannisto-Liimola)
    KUūs-nəl 'von Tobolsk'ūs 'Stadt, Tobolsk'
    Pwor-nə 'in den Wald'MSFOu: 127:78 80 82 85 88 89, 60 61, 120 (Kannisto-Liimola)
    Solāγləm-na 'an meine Füße'MSFOu: 127:78 80 82 85 88 89, 60 61, 120 (Kannisto-Liimola)
    Sośēp-nəl 'aus der Tasche'
     
    ? magyarreg-ni, -nyi 'zu'
    reg-nek, -nak 'gegen, auf zu, auf...los'
    reg-nől, -nól, -nűl, -núl 'von'
    reg-nott, -nött, -nitt, nëtt 'bei'
     
    ? nyenyecOP(mań) ńān 'zu mir'Juraksamojedisches: 300
    OPmań ńān ~ nāan 'bei mir'
    OPmań ńāδan 'von mir'
     
    ? enyecChne 'zu, gegen'
    Chnero 'von'
    Bnie 'zu, gegen'
    Bnene 'bei, mit'Castrén, SamGr: 583
    Bnedo 'von'
     
    ? szölkupTana 'der, jener'
    Tanîî 'dorthin'
    Tanîînʔe 'dorthin, von dort'
    Nna 'вот'
    Nní, nî, neka 'dorthin'
    Nnín 'dorther, von dort'
    Nnend 'hier'
    Kena 'jener'
    Kenii, nittja 'dorthin'
    Kenittjan, nittjátagan 'dort'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A finn , észt ma, cseremisz n és zürjén ja, je̮ névmásképzők. Az észt d többesszám-jel. A lapp vt módjel. Az ugor nyelvekben a t, tt lokatívusz-, az ablatívuszrag, a magánhangzóra végződő toldalékokban eredeti *k rejlik. Az osztják nataŋ- alakban az hangkapcsolat szervetlen elem. A magyar -nek  k hangja vagy a *latívuszrag *kk változatából keletkezett, vagy pedig nyomatékosító elem (vö. -ig < -ik '-ig').

    A finn, mordin, cseremisz és zürjén nyelvben a névmás többes számú jelentést vett fel a finn tämä, mordvin ťe és cseremisz ti 'ezek' alakokban (<* ~ *te ~ *ti 'ez, az' U), továbbá távolra mutató jelentést a mordvin śe 'az; az ott; az egyik' (< *će ~ *ći 'ez, az' U) és a zürjén sije̮ 'ő; az' (vö. *sȣ̈ 'ő FU) alakokban. A lapp szó csak akkor tartozhat ide, ha eredetileg palatális hangrendű volt (lásd még *na 'ez itt, ez ott' FU).

    Az ugor esetragok közül a palatális változatok az eredetiek, a veláris változatok hangrendi illeszkedés eredményei.

    A szölkup na 'a, az' névmást lásd még a *no 'az' FV, ? U alatt.

    Az osztják, vogul., magyar esetragok és a szamojéd névutók csak akkor vonhatók ide, ha mutató névmásra vezethetők vissza.

    A 'ez, az' FP, ? U névmással az alábbi szavak egyeztethetők még: votják G no : no-mi̮r-no 'semmi', no-kiń-no 'semmi, senki' | zürjén Peč. nem : ńi-ne̮m 'semmi' | osztják (579) ne : O neməsȧ 'semmi', Kaz. nem : nem χŏjat 'senki' | vogul (Kann —Liim: MSFOu 101: 67) So. nē-: nēmat 'semmilyen', (VNGy 1: 164) N nēm: m. χåtpä 'senki' | magyar  (felszólító módú állítmány mellett) 'nem', nëm 'nem', -: néha 'néha', néhol 'néhol'.

    A tő belseji magánhangzó *ä, *e (és talán *i, vö. finn. niin 'így' stb.) hangokra vezethető vissza. A tő belseji magánhangzó-képviselet szabálytalan volta ellenére nem számolhatunk uráli (vagy finnugor) alapnyelvi n + palatális magánhangzóból álló, eltérő eredetű mutató névmással.

    Az osztják és vogul személyes névmások 2. személyű n elemet tartalmazó alakjának — osztják (OL 189, 211, 83) Sg.2 V nö̆ŋ, Du.2 V nin, P1.2 nəŋ; vogul (Kann. mitg Liim: FUF28: 20, 22) Sg.2 TJ näw, nüw, Du.2 KU nin, Pl.2 TJ nän — mutató névmásból való származtatásához (Ojansuu AUFA 1/3: 82—3; Fincziczky NyK 47: 366; Lakó NyIOK 1: 220—23; Lakó ALH 1: 365—6) még további vizsgálatok szükségesek.



    Bibliográfia
    • Lakó: ALH 1: 355, 365 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • N.Sebestyén : ALH 7: 334
    • Ojansuu: AUFA 1/3: 82 = Turun Suomalaisen Yliopiston Julkaisuja. Annales Universitatis Fennicae Aboensis. Sarja/Ser. B [ab. Bd. 3 neben der Serienbezeichnung:] Humaniora [ab Bd. 5 fehlt im Titel "Fennicae"; ab Bd. 21 statt "Aboensis" Turkuensis"]. 1–, Turku 1923–.
    • Balázs: CSIFU 1: 42 = Congressus Secundus Internationalis Fenno-Ugristarum (1965). Helsinki 1968.
    • Winkler: Der Uralaltaische Sprachstamm 58.00
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • E.Itkonen: FUF 31: 172, 216, 245 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Simonyi: Hat 1: 8, 355 = Simonyi, Zsigmond, A magyar határozók. 1–2. Budapest 1888–1892.
    • Fokos: KSz 8: 326 = Keleti Szemle. Revue Orientale. 1–21. Budapest 1900–1932.
    • E.Itkonen: LpChr 147 = Itkonen, Erkki, Lappische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und Wörterverzeichnis. Helsinki 1960 (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VII).
    • Baboss: Melich-Eml 24.00
    • Szinnyei: MNy 22: 256, 32: 217 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Csűry: MNy 25: 13 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Sándor: MNy 33: 181 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Juhász: MNy 39: 313 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • T.A.Szabó: MNy 48: 112 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Mészöly: MNy 4: 319, 5: 263, 358, 6: 210 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Bárczi: MNy 65: 420-1 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Liimola: MSFOu 127: 64, 66, 68-9, 71, 91, 98, 1 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Lehtisalo: MSFOu 72: 129 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • Lakó: NyIOK 1: 213, 217, 221 = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1–, Budapest 1951–
    • Mészöly: NyK 40: 298, = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 71: 104 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Simonyi: Nyr 14: 487 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • Fokos: Nyr 36: 22, 39: 158 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • Mészöly: NytörtFejt 21 = Mészöly, Gedeon, Nyelvtörténeti fejtegetések a Halotti Beszéd alapján. Szeged 1942 (Acta Universitatis Szegediensis. XIV).
    • Mészöly: ÓmSzöv 164 = Mészöly, Gedeon, Ómagyar szövegek nyelvtörténeti magyarázatokkal. Budapest 1956.
    • Steinitz: OstjChr2 149.00 = Steinitz, Wolfgang, Ostjakische Grammatik und Chrestomathie. 2., verb. Aufl. Leipzig 1950.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Uotila: SyrjChr 122 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
    • D.Bartha: Szóképz 93
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Klemm: TörtMondt 199 = Klemm, Antal, Magyar történeti mondattan. [3 Hefte] Budapest 1928, 1940, 1942 (MNyK II, 6).
    • Berrár: TörtMondt 34, 35 = Berrár, Jolán, Magyar történeti mondattan. Budapest 1957 (EMNyF).
    • E.Itkonen: UAJb 28: 64, 73, 34: 199 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • Rédei: Vir 1970: 47 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Rostek: Wörter und Sachen 18: 100, 103-4