Based on the Uralothek |
? Finnish | noro 'sumpfiges Tal, Bächlein' | ||||||
? Estonian | nõrg 'Wasserabfluß, kleiner schwach fließender Bach, Vorrichtung zum Abfließen des Wassers' | Gen. nõru | |||||
nõru 'Wasserabfluß, kleiner schwach fließender Bach, Vorrichtung zum Abfließen des Wassers' | |||||||
Udmurt/Votyak | S | ńur 'Sumpf, Morast' | |||||
K | ńu̇r 'feucht, naß (Holz, Korn), Feuchtigkeit, Nässe' | ||||||
K | ńur 'feucht, naß (Holz, Korn), Feuchtigkeit, Nässe' | ||||||
Komi/Zyryan | S | ńur 'Sumpf, Moor' | |||||
P | ńur 'Sumpf, Moor' | ||||||
PO | ńur 'Sumpf' | ||||||
Mansi/Vogul | TJ | ńēr 'Sumpf' | WV: 42 | ||||
KU | ńār 'Sumpf' | WV: 42 | |||||
P | ńēr 'Sumpf' | WV: 42 | |||||
So | ńār 'Sumpf' | WV: 42 | |||||
Hungarian | nyirok 'Feuchtigkeit, Lymphe,' | ||||||
? | nyár-fa 'Pappel, Populus alba,' | ||||||
? | nyár 'Sommer' | ||||||
reg | 'vizenyős, tapadós, összeállt föld; feuchte Erde, glitcshige, klebrige Erde' | ||||||
reg | ? | nyáras 'Pappelwald' | |||||
reg | ? | nyájras 'Pappelwald' | |||||
reg | ? | nyáros 'Pappelwald' | |||||
Alt | ? | 'Pappelwald' | |||||
? Nenets/Yurak | O | ńurka 'Espe' | Juraksamojedisches: 332 | ||||
Lj | ńurki 'Edeltanne' | Juraksamojedisches: 332 | |||||
Lj | ńurki ṕā 'id.' | ṕā 'Baum' | |||||
Selkup | TaM | ńār 'spärlich mit Wald bewachsener Sumpf, Tundra' | DonnMskr | ||||
Ty | ńār 'болото, rahkasuo, korpi, Sumpf, Torfmoosmoor, Moorwald' | DonnMskr | |||||
Ke | njăr 'Tundra' |
Vö. jukagir ńor 'mocsár, ingovány'.
A magyar k denominális főnévképző, a nyenyec ka, ki szintén képző.
A finn 'ér, patak' jelentésű noro esetleg a noru- 'csörgedezik, folyik' deverbális névszóképzős származéka lehet. Az eredeti ősvogul magánhangzó (*ī̮) a szókezdő ń hatására egyes nyelvjárásokban palatálissá vált.
A magyar nyirok szó nyir- ( < ősmagyar *ńi̮rɜ) alapszava talán azonos az ősmagyar *ńarɜ 'mocsár, láp' szóval, amelynek a nyárfa 'nyárfa' és talán a nyár 'nyár' szavak a folytatói a mai magyar nyelvben. A magyar a ~ i megfelelőkhöz (a nyár hosszú magánhangzója nem eredeti) lásd Bárczi, TA 38.
A magyar nyárfa és a jelentéstanilag hozzá illő nyenyec szó csak akkor tartozik ide, ha 'mocsárfa' volt az eredeti jelentésük. Ez a magyarázat lehetséges, mivel a nyárfa kedveli a vízpartot, az ártereket, a folyó mocsaras partját. A jelentéshez vö. litván ẽžeras 'tó, tavacska' ~ görög αˈχερωíσ 'fehér nyár', latin palus 'mocsár' ~ német Felber 'fűzfa'.
A magyar nyár 'nyár (évszak)' szó idetartozása kérdéses. Csak akkor lehetséges, ha eredetileg lápos földfelszínt jelentett, ami csak meleg évszakokban látható, és így 'mocsár, láp' → (a korai ősmagyarban) 'nyár' jelentésváltozás történhetett. Hasonló jelentésváltozáshoz vö. osztják (1062) V lŏŋ 'nyár' ~ lŏŋi̮m 'hómentes terület'; finn suvi 'nyár' ~ 'olvadás télen'; orosz зима 'tél' ~ avesztai zyå (zim-) 'fagy, tél' ~ latin hiems 'tél, hó' (Vasmer, REtWb; lásd még Nyíri: MNy. 60: 418; ALH 15: 102). Az is lehetséges, hogy a magyar nyár török jövevényszó; vö. török *ńɑ̄r > csuvas śor 'tavasz', oszmán jaz 'nyár', jakut sɑ̄s 'tavasz' (Räsänen: UJb. 19:100, StudOr. 15:22; Ligeti, MsgŐstört. 45, MNy. 56: 301, 59: 390, ALH 11: 37; Bárczi: NylOK 2:350, MSFOu. 125: 19—20 Anm.).
A többek (Castrén, Versuch 90; Zsirai: MNy. 23: 315, 26: 395; Zsirai, SzófSz.; Mészöly: MNy 1: 208; ÓmSzöv. 86) által idevont finn nurmi 'gyep, fű' stb. szóhoz lásd *ńurme 'füves hely, rét' FU.
A nyenyec nɑ̄rsei 'tavasz (amikor még hó van)', nɑ̄ra 'hókérg', enyec nara 'ua.' stb. szavaknak a magyar nyár 'nyár' szóval (Halász: NyK 24: 461; FUV ?-lel) való egyeztetése jelentéstanilag nem lehetséges (Joki: FUFA 32: 48).