Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. ńorɜ U    'mocsár'  de 'Sumpf'  en 'marsh '



    UEW № 639 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Sumpf


    Set of correspondences
     
    ? Finnish noro 'sumpfiges Tal, Bächlein'
     
    ? Estonian nõrg 'Wasserabfluß, kleiner schwach fließender Bach, Vorrichtung zum Abfließen des Wassers'Gen. nõru
     nõru 'Wasserabfluß, kleiner schwach fließender Bach, Vorrichtung zum Abfließen des Wassers'
     
    Udmurt/VotyakSńur 'Sumpf, Morast'
    Kńu̇r 'feucht, naß (Holz, Korn), Feuchtigkeit, Nässe'
    Kńur 'feucht, naß (Holz, Korn), Feuchtigkeit, Nässe'
     
    Komi/ZyryanSńur 'Sumpf, Moor'
    Pńur 'Sumpf, Moor'
    POńur 'Sumpf'
     
    Mansi/VogulTJńēr 'Sumpf'WV: 42
    KUńār 'Sumpf'WV: 42
    Pńēr 'Sumpf'WV: 42
    Sońār 'Sumpf'WV: 42
     
    Hungarian nyirok 'Feuchtigkeit, Lymphe,'
     ?nyár-fa 'Pappel, Populus alba,'
     ?nyár 'Sommer'
    reg 'vizenyős, tapadós, összeállt föld; feuchte Erde, glitcshige, klebrige Erde'
    reg?nyáras 'Pappelwald'
    reg?nyájras 'Pappelwald'
    reg?nyáros 'Pappelwald'
    Alt? 'Pappelwald'
     
    ? Nenets/YurakOńurka 'Espe'Juraksamojedisches: 332
    Ljńurki 'Edeltanne'Juraksamojedisches: 332
    Ljńurki ṕā 'id.'ṕā 'Baum'
     
    SelkupTaMńār 'spärlich mit Wald bewachsener Sumpf, Tundra'DonnMskr
    Tyńār 'болото, rahkasuo, korpi, Sumpf, Torfmoosmoor, Moorwald'DonnMskr
    Kenjăr 'Tundra'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    Vö. jukagir ńor  'mocsár, ingovány'.

    A magyar denominális főnévképző, a nyenyec ka, ki szintén képző.

    A finn 'ér, patak' jelentésű noro esetleg a noru- 'csörgedezik, folyik' deverbális névszóképzős származéka lehet. Az eredeti ősvogul magánhangzó (*ī̮) a szókezdő ń hatására egyes nyelvjárásokban palatálissá vált.

    magyar nyirok szó nyir- ( < ősmagyar *ńi̮rɜ) alapszava talán azonos az ősmagyar *ńarɜ 'mocsár, láp' szóval, amelynek a nyárfa 'nyárfa' és talán a nyár 'nyár' szavak a folytatói a mai magyar nyelvben. A magyar a ~ megfelelőkhöz (a nyár hosszú magánhangzója nem eredeti)  lásd Bárczi, TA 38.

    A magyar nyárfa és a jelentéstanilag hozzá illő nyenyec szó csak akkor tartozik ide, ha 'mocsárfa' volt az eredeti jelentésük. Ez a magyarázat lehetséges, mivel a nyárfa kedveli a vízpartot, az ártereket, a folyó mocsaras partját. A jelentéshez vö. litván ẽžeras 'tó, tavacska' ~ görög αˈχερωíσ 'fehér nyár', latin palus 'mocsár' ~ német Felber 'fűzfa'.

    A magyar nyár 'nyár (évszak)' szó idetartozása kérdéses. Csak akkor lehetséges, ha eredetileg lápos földfelszínt jelentett, ami csak meleg évszakokban látható, és így 'mocsár, láp' (a korai ősmagyarban) 'nyár' jelentésváltozás történhetett. Hasonló jelentésváltozáshoz vö. osztják (1062) V lŏŋ 'nyár' ~ lŏŋi̮m 'hómentes terület'; finn suvi 'nyár' ~ 'olvadás télen'; orosz зима 'tél' ~ avesztai zyå (zim-) 'fagy, tél' ~ latin hiems 'tél, hó' (Vasmer, REtWb; lásd még Nyíri: MNy. 60: 418; ALH 15: 102). Az is lehetséges, hogy a magyar nyár török jövevényszó; vö. török *ńɑ̄r > csuvas śor 'tavasz', oszmán jaz 'nyár', jakut sɑ̄s 'tavasz' (Räsänen: UJb. 19:100, StudOr. 15:22; Ligeti, MsgŐstört. 45, MNy. 56: 301, 59: 390, ALH 11: 37; Bárczi: NylOK 2:350, MSFOu. 125: 19—20 Anm.).

    A többek (Castrén, Versuch 90; Zsirai: MNy. 23: 315, 26: 395; Zsirai, SzófSz.; Mészöly: MNy 1: 208; ÓmSzöv. 86) által idevont finn nurmi 'gyep, fű' stb. szóhoz lásd *ńurme 'füves hely, rét' FU.

    A nyenyec nɑ̄rsei 'tavasz (amikor még hó van)', nɑ̄ra 'hókérg', enyec nara 'ua.' stb. szavaknak a magyar nyár 'nyár' szóval (Halász: NyK 24: 461; FUV ?-lel) való egyeztetése jelentéstanilag nem lehetséges (Joki: FUFA 32: 48).



    Bibliography
    • Nyíri: ALH 15: 99 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • N.Sebestyén : ALH 1: 322 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Bereczki: ALH 31: 316 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Munkácsi: Ethn 4: 283 = Ethnographia. 1–, Budapest 1890–.
    • Toivonen: FUF 15: 68 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Toivonen: FUFA 28: 252 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Zsirai: MNy 23: 315, 26: 395 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Nyíri: MNy 60: 416 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 419 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • N.Sebestyén : NyIOK 1: 391 = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1–, Budapest 1951–
    • Halász: NyK 24: 460 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Munkácsi: NyK 25: 181 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • N.Sebestyén : NyK 52: 314
    • Szilasi : Nyr 32: 419
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Bárczi: TA 38 = Bárczi, Géza, A Tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Budapest 1951 (Nyelvészeti Tanulmányok 1.)
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Bouda: UJb 20: 83 = Ungarische Jahrbücher. 1–23. Berlin 1921–1945 [Fortsetzung UAJb.]
    • Castrén: Versuch 90 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.