anhand von Uralothek |
Saami | L | så̄djē 'Flügel, Schwinge' | |||||
N | soaggja -j- 'wing; sleeve' | ||||||
N | soaggje -j- 'wing; sleeve' | ||||||
Not | suajj 'Flügel, Ärmel' | ||||||
A | soj 'Flügel, Ärmel' | Kuollan: 958 | |||||
Kld | suѳjj 'Flügel, Ärmel' | Kuollan: 958 | |||||
T | sı̊ѳjje 'Flügel, Ärmel' | ||||||
K | sı̊ѳjje 'Flügel, Ärmel' | ||||||
Mari/Tscheremissisch | KB | šokš 'Ärmel' | JSFOu: 30.6:3 (Wichmann) | ||||
U | šokš 'Ärmel' | JSFOu: 30.6:3 (Wichmann) | |||||
B | šokš 'Ärmel' | JSFOu: 30.6:3 (Wichmann) | |||||
Wotjakisch/Udmurtisch | S | suj 'Arm' | |||||
S | sees 'Ärmel' | ||||||
M | sejes 'Ärmel' | MSFOu: 65:264 (Wichmann) | |||||
K | sajes 'Ärmel' | ||||||
G | suj 'Arm' | Wichm [wotj] | |||||
G | sajes 'Ärmel' | MSFOu: 65:264 (Wichmann) | |||||
Komi/Syrj | S | soj 'Arm' | |||||
S | sos (sosk-, sos-) 'Ärmel' | ||||||
SO | so̭j 'рука (от плеча до кусты)' | ||||||
P | soj: ki-soj 'Arm' | ||||||
P | sos (sosk-, sos-) 'Ärmel' | ||||||
PO | sus 'Ärmel' | ||||||
Chanti/Ostjakisch | V | li̮t 'Ärmel' | OL: 217 | ||||
Vj | ji̮t 'Ärmel' | OL: 217 | |||||
DN | tit 'Ärmel' | OL: 217 | |||||
O | lit 'Ärmel' | OL: 217 | |||||
Mansi/Wogulisch | TJ | tɛ̮jət 'Ärmel' | Kannisto: mitg. Stein WogVok. 196 | ||||
P | tajt 'Ärmel' | NomPl. tajtət | Volksdichtung, Forschen | ||||
VNK | tē̮t 'Ärmel' | NomPl. tajtət | |||||
So | tājət 'Ärmel' | Steinitz, WogVok: 196 | |||||
Ungarisch | ujj 'Ärmel' | ||||||
Nenetsisch | O | ćū 'Ärmel' | Juraksamojedisches: 519 | ||||
Enetsisch/Jenissej-Samojedisch | Ch | tiojo 'Ärmel' | Juraksamojedisches: 519 | ||||
B | t́ieijo 'Ärmel' | Juraksamojedisches: 519 | |||||
Tawgy | t́īja 'Ärmel' | ||||||
t́īďə 'Ärmel' | NyK: 72:92 (Mikola) | ||||||
Selkupisch | Ta | tyynang 'Ärmel' | NyK: 72:92 (Mikola) | ||||
B | tyynjang 'Ärmel' | NyK: 72:92 (Mikola) | |||||
N | tönak 'Ärmel' | NyK: 72:92 (Mikola) | |||||
Ke | tyynang 'Ärmel' | NyK: 72:92 (Mikola) | |||||
Kamassisch | tɯ 'Ärmel' | NyK: 72:92 (Mikola) |
?? Vö. jukagir uuje 'szárny', aleut-eszkimó *t₂uyə 'váll-kar'.
A cseremisz kš, votják-zürjén s (< *ks), osztják-vogul t és szölkup nak, naŋ képzők.
A magyar jj magánhangzóközi nyúlás (ujjat, ujjas stb.) eredménye.
Némely szamojéd szó magas hangrendűsége a szóbelseji *j (> nyenyec, szölkup, kamassz Ø) palatalizáló hatásával magyarázható.
A magyar ujj 'ruhaujj' és ujj '(kéz)ujj' téves egyeztetéséhez lásd *suδ̕ ɜ '(kéz)ujj' U.