Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. sȣ̈ FU    'ő'  de 'er, sie, es'  en 'he, she, it'



    UEW № 919 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: névmások


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn hän 'er, sie, es'
     
    észt en-: end 'itseä (-ni,-si jne); mich, dich usw.'SKES
     enda 'itse (-ni,-si jne); mich, dich usw.'
     en-: ennast 'itseä (-ni,-si jne); mich, dich usw.'
     enese 'itse (-ni,-si jne); mich, dich usw.'
     
    számi/lappLsån 'es, er, sie'
    Nsǭn (sū-) ~ sǭn (su-) 'he, she'
    Notsonn 'es, er, sie'995
    Notson 'es, er, sie'
    Asonn 'es, er, sie'995
    Ason 'es, er, sie'
    Kldsonn 'es, er, sie'995
    Kldson 'es, er, sie'
    Tsonn 'es, er, sie'995
    Tson 'es, er, sie'
    Ksonn 'es, er, sie'
    Kson 'es, er, sie'
     
    mordvinEson 'er, sie, es'
    Mson 'er, sie, es'
     
    ? udmurt/votjákSso 'jener; er, sie'
    Gso 'jener, -e, -es; er, sie, es'
     
    komi/zürjénS?sije̮ 'er sie, es; jener, -e, -es'
    S?si̮: si̮ be̮ri̮n '(nur im Zusammenhang mit einem anderen Wort, einer Postp. usw.) nach ihm darauf, danach'
    S?so 'siehe da! sieh!'
    Psi̮: si̮ berin '(nur im Zusammenhang mit einem anderen Wort, einer Postp. usw.), nach ihm, darauf, danach'
    P?sija 'er sie, es; jener, -e, -es'
    PO?si·da 'er der, dieser, jener'
    PO?si: si ko·sti 'zu der Zeit'
    PO?si: si bȯ·rѳn 'darauf, nachher'
     
    hanti/osztjákVlö̆γ 'er'OL: 205
    Vjjö̆γ 'er'OL: 205
    DNtĕw 'er'OL: 205
    Oluw 'er'OL: 205
     
    manysi/vogulTJtüw 'er'WV: 152
    KUtäw 'er'
    Ptäw 'er'
    Sotaw 'er'
     
    magyar ő 'er, sie, es'
     ők 'sie'
     övé 'sein, ihr, sein, der die das Seine od. Seinige'
     ön '(Anrede) Sie, sein, ihr eigen, in Kps., Selbst-, selbst-'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Vö. indoeurópai *so-/*sɑ̄- 'ez': óind , sā́ , gót sa, .

    A finn, lapp, mordvin, magyar (ön) n és zürjén jaje̮ képző. Az osztják, vogul és magyar (ő< HB ív) névmásban az ugor *ŋ névmásképző rejlik, amely a magyarban *γ-n keresztül vokalizálódott (ő), illetve magánhangzóközi helyzetben v hanggá vált (övé).

    A permi szavak idetartozása kérdéses, mert — feltételezhetőleg az őspermi korban — mutató névmásból is keletkezhettek. Végső soron mindegyik finnugor személyes névmás származtatható mutató névmásból, azonban a permi névmások többes számú alakjai (zürjén ni̮, nije̮nija stb., vö. finnse 'az', Tsz. ne) későbbi származásra utalhatnak.

    finn hän névmás h eleme hangsúlytalan helyzetben *z-n keresztül *s-ből keletkezett.

    A tő belseji magánhangzó nem vezethető vissza egyetlen finnugor előzményre. A finn, permi és magyar szavak eredeti palatális magánhangzóra utalnak. A lapp sǭn ~ sǫn és mordvin son veláris magánhangzója talán az egyes szám első és második személyű személyes névmás (lapp mon, don, mordvin mon, ton) hatásával magyarázható.

    Nem bizonyítható, hogy a magyar ők (a k a többes szám jele) és ő különböző eredetű lenne, és a többes számú alak összefüggne a finn he 'ők', mordvin E siń, M śiń, vogul (WV 23) TJ tän stb. névmásokkal (Blomstedt, HB 72; SKES ?-lel; E. Itkonen; LpChr. 164).



    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 17, 196-7 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Setälä: ÄH 240 = Setälä, E. N., Yhteissuomalainen äänehistoria. I ja II. vihko (Sivv. 1–446). Helsinki 1899.
    • Révai: ElGr 358, 402 = Révai, Nicolaus, Elaboratior Grammatica Hvngarica. I2–II2, Pest 1806; III, [hrsg. von Simonyi, Zsigmond] Budapest 1908.
    • Palmeos: ESA 2: 106 = Emakeele Seltsi Aastaraamat. 1– , Tallinn 1955–.
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Sköld: FUF 18: 218 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Liimola: FUF 27: 23 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUF 2: 252 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Blomstedt: HB 39, 65 = Blomstedt, Oskar Aukusti Frithiof, Halotti beszéd, ynnä sen johdosta Wertailevia Tutkimuksia Unkarin, Suomen ja Lapin Kielissä. Helsinki 1869.
    • Jensen: Hirt-Festschr 2: 176
    • Collinder: IUrSprg 55 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
    • Zsirai: Melich-Eml 501.00
    • Hunfalvy: MNyszet 4: 82 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • Wiklund: MO 1: 153 = Le Monde Oriental. 1–35, Uppsala 1906–1941 [tatsächlich: 1947].
    • Lehtisalo: MSFOu 72: 388 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 845 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Vértes: OstjPron 191 = Vértes, Edith, Die ostjakischen Pronomina. Budapest 1967.
    • s-Laute 12.00
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Hakulinen: SKRK3 278.00 = Hakulinen, Lauri, Suomen kielen rakenne ja kehitys. Kolmas korjattu ja lisätty painos. Helsinki 1968.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Lytkin: VokPerm 133, 196 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.