Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. kuδ̕mɜ Ug FU   'hamu'  de 'Asche'  en 'ash'



    UEW № 380 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Tűz


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    mordvinEkuloŋ 'Asche'
    E?kulov 'Asche'
    M?kulu 'Asche'
     
    hanti/osztjákVjkajəm 'Schlacke (Barre), die beim Brennen vom Espenholz in der Feuerstelle zurückbleibt'281
    DNχojəm 'Asche (im Ofen in der Tabakspfeife)'
    Kazχɔjəm 'Asche einer morschen Espe, Birke (woraus 'Seife' gekocht wird)'
     
    manysi/vogulTJkōľǝ̇m 'Asche'Forschen: 3:339
    KUχūľəm 'Asche'
    Pkuľəm 'Asche'
    Soχūľəm 'Asche'
     
    magyar hamu 'Asche'Akk. hamut, hamvat
    ÚESz.hamu


    Magyarázat
    MagyarDeutsch
    Vgl. türk. kül 'Asche'.
    Ung. u, v- sind denom. Nominalsuffixe.
    Die Vokalentsprechung der ersten Silbe im mord. Wort ist unregelmäßig.
    Das mord. Wort kann nur dann hierher gehören, wenn sein Element (o)v, (o)ŋ, u kein Ableitungssuffix, sondern die Fortsetzung des Nasallautes der inlautenden Konsonantenverbindung ist.
    Finn. kulmu 'zerriebenes Heu' (s. Literatur) gehört aus lautlichen und semantischen Gründen nicht hierher.
    Mehrere Forscher (MUSz. 86; Beitr. 45; NyH7; SzófSz.) haben irrtümlicherweise syrj. kun 'Lauge' hierher gestellt. Syrj. s. unter *konз 'Asche, Lauge' FP.


    Bibliográfia
    • Beitr 45 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Steinitz: FgrVok 34 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • Wichmann: FUF 15: 43 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Toivonen: FUF 20: 78 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Szinnyei: MNy 22: 245 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Paasonen: MordChr 86 = Paasonen, H., Mordwinische Chrestomathie mit Glossar und grammatikalischem Abriss. 2. Auflage (1953). (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. IV)
    • Uotila: MSFOu 65: 413 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 86 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Munkácsi: NyK 25: 268 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Paasonen: NyK 38: 269 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Beke: NyK 45: 343 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Németh: NyK 47: 81 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Gulya: NyK 66: 381 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Honti: NyK 83: 109 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Mészöly: NytörtFejt 26 = Mészöly, Gedeon, Nyelvtörténeti fejtegetések a Halotti Beszéd alapján. Szeged 1942 (Acta Universitatis Szegediensis. XIV).
    • Sauvageot: Rech 92 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • Bárczi: TA 154 = Bárczi, Géza, A Tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Budapest 1951 (Nyelvészeti Tanulmányok 1.)
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Hakulinen: Vir 1942: 193 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.