Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. čawɜ (čapa) Ug FU   'savanyú; megsavanyodik'  de 'sauer, sauer werden'  en 'sour (adj); sour (intr)'



    UEW № 101 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Geruch. Geschmack


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    ? Finnisch  hapan 'sauer'Gen. happamen
     happo 'Säure'
     happane- 'sauer werden; sauern'
     
    ? Estnisch  hape 'Säuerung, Säuerungsmittel'Gen. happe
     hapne 'sauer; Säure'Gen. hapse
     happu 'sauer; Säure'
     
    ? SaamiNhappatus 'something added to milk to make it coagulate'
    Nhappane- 'juosta keitettäessä (maito); zusammenrinnen (Milch)'< Finnisch
     
    ? MordwinischEčapamo 'sauer'
    Ečapaks 'Teig'
    Mšapama 'sauer'
    Mšapaks 'Teig'
     
    ? Mari/TscheremissischKBšapə̑ 'sauer'
    Bšowo 'Kwas'
     
    Chanti/OstjakischVjčĕγ- 'sauer werden, gären (der Teig)'Ostjakisches:927
    Osuw- 'sauer werden, gären (der Teig)'Ostjakisches:927
    Kazšŭw 'Teig, Vorteig'Ostjakisches:927
     
    Mansi/WogulischKUšɔ̈̄γm 'muffig (vom Mehl)'WV:201
    LUšē̮w- 'säuern'WV:201
    LOšāw- 'säuern'WV:201
     
    Ungarisch savanyú 'sauer'
     savó 'Molken, Käsewasser', 'savanyodik'
     ?sóska 'Sauerampfer'
    reg?sós-tej 'sauermilch', 'savanyodik'tej 'Milch'
    Alt?sósul : megsósul 'sauer werden'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A finn n (me), mordvin mo, ma, ks, vogul m és magyar nyú, ó denominális névszóképzők.

    A finn, mordvin és cseremisz szavak csak akkor tartoznak ide, ha bennük *p >*pp > pp, p, w változás történt.

    vogul KU-nyelvjárási alak és az osztják szó palatális magánhangzója a szó erősen affektív jellege miatt alakulhatott ki, vö. finn maa 'ország, föld' ~ osztják (504) V mĕγ 'ország, föld' ~ vogul (WV 95) TJ mɛ̮̄, KU mɑ̄, KM P mē̮ 'ország, föld'.

    A lapp S šipare- 'alvadt' palatális magánhangzója miatt nem tartozik ide.

    A cseremisz šua- 'erjed', votják šut- 'erjeszt, megsavanyodik' és zürjén šuźi̮- 'savanyodik' szókezdő š hangjuk miatt nem vonhatók ide (lásd *šȣwɜ- 'megsavanyodik, erjed' FP).

    A votják šȯm 'íz' és zürjén šom 'kovász, savanyú íz, savanyúság' szókezdő *š hangjuk és eredeti palatális magánhangzójuk miatt nem tartoznak ide (lásd a *čemɜ 'savanyú; megsavanyodik, erjed' FU).

    A magyar savanyú szó '' szóból való származtatása (Techert: MNy. 27:111-8) téves. A magyar savanyú szónak pontos hangtani és jelentéstani megfelelői vannak az obi-ugor nyelvekben, ezért nehéz lenne a magyar szót elválasztani tőlük.

    Nomenverbum.

    Hangutánzó/hangfestő.



    Literatur
    • Steinitz: DEWO 248 = Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Berlin 1966– (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin).
    • Toivonen: FUF 20: 137 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Fabricius-Kovács: MNy 62: 206
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 332 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Halász: NyK 23: 277 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Honti: SFU 20: 192 = Советское Финноугроведение. Soviet Finno-Ugric Studies. Sowjetische finnisch-ugrische Sprachwissenschaft. Linguistique finno-ougrienne soviétique. 1–, Tallinn, 1965–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 18
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 773 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.