Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. jȣrɜ Ug    'kaparóvas, gyalu; kapar, vakar, gyalul'  de 'Schabeisen, Hobel; schaben, hobeln'  en 'iron scraper, plane (instrument); scrape (vt), plane, dress'



    UEW № 1764 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Werkzeuge. Waffe,  Tätigkeit


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    ? Mansi/WogulischTJjar 'Schabeisen'FUF: 30:263
    TJjark- 'schaben, hobeln, schnitzen'
    KUjar 'Schabeisen'Kannisto: mitg. Liim FUF, 263
    KUjarγ- 'schaben, hobeln, schnitzen'
    Pjarə 'Schabeisen'FUF: 30:263
    Pjarr- 'schaben, hobeln, schnitzen'
    Sojor 'Schabeisen'FUF: 30:263
    Sojorγ- 'schaben, hobeln, schnitzen'
     
    Ungarisch gyalu 'Hobel'
     gyalul- 'hobeln'
    reggyaló 'Hobel'
    reggyallú 'Hobel'
    reggyalló 'Hobel'
    reggyallani 'hobeln'
    reggyarol- 'holben'
    Altgalultatot 'hobeln'BécsiK: 110


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A magyar u, ó és ú képzők.

    A fent említett szavak csak akkor tartozhatnak össze egymással, ha a magyar (nyj.) gyarol- 'gyalul' ige r eleme volt az eredeti mássalhangzó, és a gyakoribb alakok l hangja rl >, ll valamint r > l hasonulás eredménye, ami azonban kevéssé valószínű, mivel a régi nyelvi adatok is l hangot tartalmaznak. Az ugor összetartozásnál sokkal valószínűbb azonban az, hogy a magyar szavak csuvas eredetűek (< *ďž́ïlaγ, *ďž́ïlïγ 'gyalu', vö. altajitoboli tatár yïs- 'dörzsöl, ledörzsöl, simává tesz, políroz, gyalul',  baskír yïšqï  'eszterga').

    Nomenverbum?



    Literatur
    • Németh: AOH 18: 58 = Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1950–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Munkácsi: Nyr 62: 66 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.