Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. ćȣ̈ppɜ FU    'csipet, ujjhegy; csíp'  de 'Prise, Fingerspitze; kneifen'  en 'pinch, fingertip; pinch (tr)'



    UEW № 90 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Körperteile


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    ? Mari/TscheremissischKBcəwešte- 'kneipen, kneifen'
    Ućə̑wə̑šte- 'kneipen, kneifen'
    Bčə̑wə̑štala- 'kneifen, befingern'
     
    ? Wotjakisch/Udmurtisch ćepi̮ľi 'щипок, щепоть'URS
    Sčepi̮ľt- 'kneifen, mit den Nägeln zusammendrücken'
    Gćepị̑ľtị̑- 'kneifen, zwicken'FUF:6:35 (Wichmann)
     
    ? Komi/SyrjUdćepe̮r 'Zwick; Kniff'
    Udćepe̮rt- 'zwicken; kneifen'
    Sćepe̮ľ 'eine Fingerspitze voll, Prise'
    Sćepe̮ľt- 'kneifen'
    Pćepe̮·ľ 'eine Fingerspitze voll, Prise, Fingerspitze'
    Pćepe̮·ľt- 'kneifen'
    POće·pľal- 'kneifen, rupfen'
     
    ? Ungarisch csíp- 'kneifen; kneipen, zwicken; (Insekt) beißen; stechen; (Nessel) brennen; (Wind) schneiden'1SgPrInd. csípëk
    regcsíp- 'kneifen; kneipen, zwicken; (Insekt) beißen; stechen; (Nessel) brennen; (Wind) schneiden'1SgPrInd. csípok
    regcsíp 'egy csíp kender (a karóval való lecsíptetés miatt); ein Bündel Hanf (nach dem Abklemmen mit einer Stange so genannt)'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A cseremisz št, votják ĺ, ĺt és zürjén ĺ, ĺt, r, ĺal képzők.

    A cseremisz szó idetartozása a szóbelseji w és a csuvas č́əwet- 'csíp, megcsíp' igével való nem eléggé tisztázott kapcsolata miatt bizonytalan.

    Nomenverbum?

    Hangutánzó/hangfestő.

    A finn. hyppy, hyppi 'ujjhegy', hypistä- 'babrál', lapp K (870) Kid. ciehp 'ujj, lábujj' (Gyarm., Aff. 87; MUSz. 369; VglWb. 751; Wichmann: MNy. 4: 457, FUF 7: 39, 11: 193; ETSz.; SKES ?-lel) szavak szókezdő mássalhangzóik miatt (finn h ~ lapp c < *č), továbbá a lapp N cik'cit 'csíp, megcsíp, ollóval, fogóval lecsíp', L cipcu-, cipcaste- 'csíp' (MUSz. 369; VglWb. 751; EtSz. stb.) szavak szóbelseji hangkapcsolatuk miatt sem tartozhatnak ide.



    Literatur
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • Wichmann: FUF 6: 35, 7: 39, 11: 193 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Wichmann: MNy 4: 457 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Fábián: MNyszet 6: 106 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 369 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Budenz: NyK 6: 435 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 751 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.