Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. śerɜ U    'sor, rend'  de 'Reihe, Ordnung'  en 'row, order '



    UEW № 957 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Reihe. Ordnung


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Mari/TscheremissischKBsər 'Gemütsart, Charakter, Art und Weise, Gewohnheit, Beschaffenheit, Bau'
    Ušə̑r 'Gemütsart, Charakter, Art und Weise, Gewohnheit, Beschaffenheit, Bau, Konstruktion'
    Bsə̑r 'Gemütsart, Charakter, Art und Weise, Gewohnheit'
     
    Komi/SyrjSśer 'Gewohnheit, Sitte, Mode, Weise'Wied [syrj]
    SMśer 'обычай, нрав, обыкновение'
    VUśer 'мастерство, уменье'
     
    Chanti/OstjakischV-sur: moγə-sur 'wie beschaffen'
    Jsĕr 'Art, Beschaffenheit'PD: 2195, 2197
    Jsür 'Geschlecht, Ursprung'
    DNsir 'beschaffen, -lei'868
    Kosir 'Art, Beschaffenheit'
    Osir 'beschaffen, Sitte, Gewohnheit, Gesetz; (selt.) -lei'
    Ośir 'beschaffen, Sitte, Gewohnheit, Gesetz; (selt.) -lei'
    Nsĭr 'nemzetség; Geschlecht, Sippe'NyIOK: 10:324 (Steinitz)
     
    Mansi/WogulischKsėr 'Faj; Art; mód, szer; Art u. Weise'MSz
    KUsir 'Art, Weise'MSFOu: 116:278 (Kannisto-Liimola)
    Psir 'Art, Weise'MSFOu: 116:278 (Kannisto-Liimola)
    Psėr 'Art, Weise, Beschaffenheit, Gattung, Geschlecht, Sitte, Gewohnheit, Volksbrauch'ÁKE: 571
    LMšir 'Art, Weise, Beschaffenheit; Gattung, Geschlecht; Sitte, Gewohnheit, Volksbrauch'
    Sosir: śirəl 'Art, Weise'MSFOu: 116:278 (Kannisto-Liimola)
    Nsir 'Art, Weise, Beschaffenheit, Gattung, Geschlecht, Sitte, Gewohnheit, Volksbrauch'
    Nsir 'frátria, nemzetség; Phratrie, Geschlecht'Adalékok: 1
     
    Ungarisch szër 'Mittel Gerät; Zeug; dial.mód; Art, Weise;'
    regszër '(felső v.alsó) része a falunak; Teil des Dorfes; sor, rend; Reihe, Ordnung; közösség; Gemeinschaft; nemzetség; Geschlecht; fajzat, fajta; Art, Sorte, Gattung; szerszám; Werkzeug, Instrument'
    Altszër 'Teil, Abschnitt; Falte, Schicht;'
     
    NenetsischOśerʔ 'Sache, Angelegenheit; schlechte Sache; auf Weise, wie'437
     
    Enetsisch/Jenissej-SamojedischChśieʔ 'Sache'Gen. sieðoʔ
    Bśieʔ 'Sache'Gen. sieroʔ
     
    Tawgy sier 'Sache'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Vö. ? jukagir ša(i)r 'valami'.

    Az osztják és vogul ś-elemű alakváltozatok másodlagosak. Az osztjákban valószínűleg nyenyec, a vogulban pedig a szomszédos osztják nyelvjárások hatására keletkeztek (másként Liimola: MSFOu 111: 210).

    nyenyec ś szabálytalan.

    A feltett eredeti jelentésből az egyes rokon nyelvek összes szavának jelentése érthető. A 'sor, rend' jelentésből fejlődhetett a 'falu része' (magyar) jelentés, az 'emberek sora, rendje' jelentésen keresztül pedig a 'közösség, család' (osztjákvogulmagyar). Az eredeti jelentésből a 'mód, jelleg' (zürjénosztjákvogul, magyarnyenyec) jelentés szintén könnyen érthető. Jelentéstani szempontból vö. észt kord '(megfelelő) sorrend'~ 'réteg' ~ 'szám, mennyiség', lív kē̮rda 'sorozat' ~ 'réteg, -szer' ~ 'sorrend, rend' ~ 'generáció, nemzedék', orosz чepeda 'sorozat, sorrend' ~ ukrán čeredá 'sorozat' ~ 'csorda', óind śárdha- 'csorda, tömeg' ~ avesztai sarəδa- 'mód, nemzetség'.

    lappčœrˈdâšœrˈdâ 'faj, fajta, típus' (lásd Bibliográfia) eredeti *rt mássalhangzókapcsolata miatt nem tartozhat ide.

    magyar szakirodalom több hangtani, valamint jelentéstani szempontból elfogadhatatlan szóval egyeztette a magyar szër szót (lásd Bárczi, RMNyj 6Benkő, MNyjt 48, 64, 68Nyíri: Nyvlr 2: 121, 122NéprNytud 3: 64;Pais: NytudÉrt 30: 7).

    Setälä véleménye (FUFA 12: 35JSFOu 30/5: 31), mely szerint a szamojéd adatok obi-ugor átvételek lennének, megalapozatlan.

    Többen (ÁKE 571s-Laute 107—8Jacobsohn, ArUgrof. 128Toivonen: MSFOu. 67: 382FUVJoki: FUFA 32: 53) a szócsaládot az indeurópaiból származtatták (vö. szanszkrit śárdha- 'sereg, had', avesztai sarəδa- 'mód, nemzetség'). Az átvétel azonban kronológiai okokból nem valószínű, mivel ezidáig egyetlen uráli kori indoeurópai jövevényszót nem mutattak ki hitelt érdemlően (Beitr 215Wichmann: FUFA 16: 20E. Itkonen: UAJb 28: 77).



    Literatur
    • Csernyecov: Adalékok az obi-ugorok nemzetisé 1
    • Hajdú: ALH 2: 283 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Beitr 214-5 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Setälä: FUFA 12: 35 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • Wichmann: FUFA 16: 20 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 31 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Hajdú: MKE 30, 74 = Hajdú, Péter, A magyarság kialakulásának előzményei. Budapest 1953 (NytudÉrt 2).
    • K.Sal : MNy 54: 546
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 293 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Steinitz: NyIOK 10: 324 = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1–, Budapest 1951–
    • Harmatta: NyIOK 6: 350 = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1–, Budapest 1951–
    • Halász: NyK 23: 275 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Munkácsi: NyK 23: 90 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Hajdú: Nyr 76: 369 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • s-Laute 107.00
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Bouda: UJb 20: 85 = Ungarische Jahrbücher. 1–23. Berlin 1921–1945 [Fortsetzung UAJb.]
    • VglWb 1: 652 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.