Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. ćumpɜ (ćumpɜ-lɜ) Ug FU   'ivóedény nyírkéregből'  de 'Trinkgefäß aus Birkenrinde'  en 'drinking vessel (made of birch bark)'



    UEW № 77 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Behälter


    Set of correspondences
     
    ? Finnish sammi 'Kufe'
     sampio 'große Kufe'FUF: 20:52 (Setälä mitg. Toivonen)
     sammio 'Bottich, Kufe, Kübel'
     
    ? Veps čumbūne 'tuohinen, äyskäri; Trinkgefäß aus Birkenrinde'
     čumb 'tuohinen, äyskäri; Trinkgefäß aus Birkenrinde'< Komi/Zyryan
     
    ? Udmurt/Votyak ćib 'Schaufel'Wied [wotj]
     
    ? Komi/Zyryan ćib 'лопата'Vir:1947. 143 (Lytkin mitg. Uotila)
    Udćumpeľ 'Schöpfgefäß, aus Birkenrinde'< Khanty/Ostyak
     
    ? Khanty/OstyakDNt́ŏmpal 'Kelle von Birkenrinde'OL: 123
    Kazśŭmpal 'Trinkgefäß aus Birkenrinde'Ostjakisches: 911
     
    ? Mansi/VogulKUśumpəl 'Trinkgefäß aus Birkenrinde'Kannisto, Mskr
    Sośumpal 'Trinkgefäß aus Birkenrinde'
     
    ? Hungarianregcsobolyó 'Handlägel; flaches Fäßchen der Feldarbeiter und Hirten für Wasser; kleines rundes Holzgefäß (für Wasser oder Wein); scheibenförmiges Holzfäßchen mit einem Loch an der Seite'
    regcsobolya 'Handlägel; flaches Fäßchen der Feldarbeiter und Hirten für Wasser; kleines rundes Holzgefäß (für Wasser oder Wein); scheibenförmiges Holzfäßchen mit einem Loch an der Seite'
    regcsoborló 'Handlägel; flaches Fäßchen der Feldarbeiter und Hirten für Wasser; kleines rundes Holzgefäß (für Wasser oder Wein); scheibenförmiges Holzfäßchen mit einem Loch an der Seite'
    regcsorbolyó 'Handlägel; flaches Fäßchen der Feldarbeiter und Hirten für Wasser; kleines rundes Holzgefäß (für Wasser oder Wein); scheibenförmiges Holzfäßchen mit einem Loch an der Seite'
    regcsobilló 'Handlägel; flaches Fäßchen der Feldarbeiter und Hirten für Wasser; kleines rundes Holzgefäß (für Wasser oder Wein); scheibenförmiges Holzfäßchen mit einem Loch an der Seite'
    regcsubujú 'Handlägel; flaches Fäßchen der Feldarbeiter und Hirten für Wasser; kleines rundes Holzgefäß (für Wasser oder Wein); scheibenförmiges Holzfäßchen mit einem Loch an der Seite'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    Az osztják-vogul l, magyar l, -ly + ó képzők. Az l valószínűleg már az ugor alapnyelvben a szóhoz járult, de a vepsze čumb (vogul vagy osztják) szó egy toldalék nélküli ugor alapszó létezésére utalhat.

    A permi szavak idetartozása, valamint létezése a szórványos adatok miatt bizonytalan.

    A magyar szó talán a belső keletkezésű, hangutánzó eredetű csobog (nyj. csubog) ige csubbol- ~ *csobol- változatának származéka; az ige csak Székelyföldön ismert, ahol viszont a csobolyó ismeretlen.

    A magyar szó törökből való származtatása (vö. teleut šabala 'kanál', Rásonyi: NyK 51: 115) nem valószínű.

    Az osztják magánhangzó-megfelelések az egyes nyelvjárásokban nem szabályosak.

    A vogul (MSz.) śump adat (Toivonen: FUF 20:52; Vir. 1946: 398; Lakó: Melich-Eml. 210; N. Sebestyén: Melich-Eml. 359, FgrÉrt. 7:50; Uotila: Vir. 1947: 142) téves szótárírói elvonás eredménye; a forrásban (VNGy 2: 104) eredetileg śumpėl szerepel.



    Bibliography
    • Toivonen: FUF 20: 52 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Toivonen: FUF 32: 105 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Lakó: Melich-Eml 210.00 = Emlékkönyv Melich János hetvenedik születése napjára. Írták tisztelő‘i, barátai, tanítványai. Budapest 1942.
    • Uotila: MSFOu 65: 355 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Rédei: NyK 66: 11 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Kalima: Nyr 59: 72 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Kalima: Vir 1941: 209-10 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Toivonen: Vir 1946: 398 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Uotila: Vir 1947: 142 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.