Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. śala FU    'szilfa'  de 'Ulme'  en 'elm, Ulmus'



    UEW № 926 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Pflanzenarten


    Set of correspondences
     
    Finnish salava 'Palmweide, salix fragilisl. caprea'
     salaja 'Palmweide, salix fragilis l.caprea'SKES
     ?halava 'Palmweide, salix fragilisl. caprea'
     ?halaja 'Palmweide, salix fragilis l.caprea'SKES
     
    MordvinEśeľej 'Ulme'
    Eśeľeŋ 'Ulme'
    Mśäľi 'Ulme'
     
    Mari/CheremisKBšol 'Ulme'
    Ušolo 'Ulme'
    Bšolo 'Ulme; Schlittenband (aus Ulmengerte)'
     
    Hungarian szil 'Ulme, Rüster, Ulmus'Px3Sg. szilja, szilje
    Altszilas 'Ulmenwald'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    Vö. indoeurópai: latin salix 'fűz, fűzfa', akkád sal(a)ha 'fűz, fűzfa' ( < *sal- 'piszkosszürke').

    A finn va, ja és mordvin j, ŋ, i képző.

    A finn halam, halaja alakok eleme a halea 'szürkés, fakó' hatásával függ össze.

    A szó eleji ś hatására a mordvinban palatális vokalizmus alakult ki.

    A magyar i az *a > *i̮ > i változás eredménye.

    A finn szó mai jelentése másodlagos.

    A vogul T śåŋlѳ 'fűzfa' (s-Laute 56) hangtani okok miatt nem tartozik ide.

    A korábban idevont szölkup hal-be, sai-ba 'vörösberkenye, vörösberkenyefa; berkenye' (Beitr. 216) szavak sem vokalizmusuk, sem pedig jelentésük alapján nem tartozhatnak ide.



    Bibliography
    • ÁKE 573 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • N.Sebestyén : ALH 1: 323 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Beitr 204, 216 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Collinder: CompGr 154 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Setälä: FUF 2: 259, 13: 448 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Jensen: Hirt-Festschr 2: 176
    • Pokorny: IndEtWb 879 = Pokorny, Julius, Indogermanisches Etymologisches Wörterbuch. 1. Bern – München 1959.
    • Collinder: IUrSprg 69 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
    • Munkácsi: KSz 5: 320 = Keleti Szemle. Revue Orientale. 1–21. Budapest 1900–1932.
    • Hajdú: MKE 18, 70 = Hajdú, Péter, A magyarság kialakulásának előzményei. Budapest 1953 (NytudÉrt 2).
    • Gombocz: MNy 16: 9 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • N.Sebestyén : NyIOK 1: 391 = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1–, Budapest 1951–
    • Paasonen: NyK 38: 267 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Gombocz: NyK 39: 249 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • N.Sebestyén : NyK 52: 327
    • Budenz: NyK 6: 424 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • s-Laute 55-6
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Anderson: Stud 278 = Anderson, Nikolai, Studien zur vergleichung der ugro-finnischen und indogermanischen sprachen. I. Dorpat 1879.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • Bárczi: TA 19 = Bárczi, Géza, A Tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Budapest 1951 (Nyelvészeti Tanulmányok 1.)
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Skalička: UAJb 41: 341 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • VglWb 1: 695 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.