Uralonet

koj-mɜ (koje-mɜ) U 'férfi, ember' de 'Mann, Mensch' en 'man, human'

UEW № 332 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


? udmurt/votják		kum: sara-kum 'Syrjäne'		Wied [wotj]
	S	kum: vi̮ži̮-kum 'Verwandte, Freunde'	vi̮ži̮ 'Wurzel, Geschlecht, Stamm'
	M	vi̮ži̮-kumi̮ 'Verwandte, Freunde'	vi̮ži̮ 'Wurzel, Geschlecht, Stamm'

? komi/zürjén	S	komi 'Syrjäne'
	P	komi 'Permjake'
	PO	ko·mi 'Permjak'

manysi/vogul	TJ	kom 'Mann'		WV: 185
	KU	χom 'Mann'
	KU	χoməj- 'sich verheiraten'
	P	kum 'Mann'
	P	ki̮m 'Ehemann'
	P	ki̮məj- 'sich verheiraten'
	So	χum 'Mann'

magyar		hím 'Männchen; männlich'	Akk. hímët
	Alt	'Männchen; männlich'	Akk. hímot
	ÚESz.	hím

szölkup	Ta	k͔up 'Mensch'
	Ta	k͔um 'Mensch'
	Tur	k͔up 'ihminen, mies, puoliso; Mensch, Mann, Gatte'		MSFOu: 122:320 (Lehtisalo)
	Ty	kop 'ihminen, mies, puoliso; Mensch, Mann, Gatte'	Gen. kun	DonnMskr
	Ke	k͔um 'ihminen, mies, puoliso; Mensch, Mann, Gatte'

Magyarázat

A votják i̮ és zürjén i valószínűleg kicsinyítő képzők. A votják kum alak az orosz eredetű kum 'keresztapa' jövevényszóval (Wied.) való keveredés útján keletkezett.

A magyar szóban FU *o > ősmagyar *i̮ > i hangváltozás történt.

A votják vi̮ži̮-kum összetétel utótagjának jelentése talán 'ember' lehet, és azonos a népnévvé vált sara-kum összetétel utótagjával, valamint a zürjén komi népnévvel.

A zürjén komi szónak egy másik etimológiai egyeztetéshez történő esetleges besorolása (votják kam 'a Káma folyó', zürjén kom-mu 'Cserdin területe; Prikamie' finn kymi 'folyó, folyam') — lásd *kȣ̈mɜ (*kämɜ) 'folyó, folyam' FU — hangtani nehézségek miatt valószínűtlennek tűnik.

A toldalékolatlan U alapalakot lásd a *koje 'férfi, ember' U, a *ra képzős származékot pedig a *koje-ra 'hím (fn)' U alatt. A szócsalád *-ćɜ determináló elemmel ellátott feltett alakját lásd a *kuśɜ (*koje-ćɜ) 'húsz' FU szócikkében.

Bibliográfia

Jacobsohn: ArUgrof 173 = Jacobsohn, Hermann, Arier und Ugrofinnen. Göttingen 1922.
Beitr 14, 53 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
Setälä: FUFA 12: 16 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Collinder: IUrSprg 61 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
Setälä: JSFOu 30/5: 88, 103 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
Mark: MNy 24: 88 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 99 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Németh: NyK 47: 69 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Zsirai: NyK 53: 68 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Fokos: NyK 55: 249 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Rédei: NyK 67: 331 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Sauvageot: Rech 98 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
VglWb 1: 337 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
Hunfalvy: VogF 285, 294 = Hunfalvy, Pál, A' Vogul föld és nép. Reguly Antal hagyományaiból kidolgozta -. Pest 1864 (Reguly Antal hagyományai, 1).